A bruttó hazai össztermék 4,4 százalékát jelentő rekordösszegű hiány nemcsak éves szinten, de a tavalyi évvel összehasonlítva is kedvezőtlen, mivel 2004-ben ugyanekkor még „csak” az éves tervezet 88 százaléka teljesült. A PM adatai szerint az államháztartás egyenlege júniusban 150 milliárd forintos mínusszal zárt, s rontotta a költségvetés egyenlegét az is, hogy az idei első fél évben az államadósság kamatkiadásaira 457 milliárd forintot kellett fordítani.
Eközben a PM elkészítette a hiány megfékezésére tett újabb javaslatait – értesültünk pénzügyminisztériumi forrásokból.
*
A szigorító javaslatsor értelmében a tavalyihoz képest növelniük kell tartalékaikat a Miniszterelnöki Hivatalnak (MeH), a földművelésügyi, a gazdasági, a külügyi, az egészségügyi, a kulturális, az ifjúsági, az informatikai és a munkaügyi tárcáknak. Információink szerint a PM különösen nagy ellenállásra számít a MeH-nél, mivel a kancellária már jelezte, hogy az előző évi tartalékszintet sem tudja elérni. A további elvonások elleni tiltakozásra számít a pénzügyi tárca az uniós források felhasználásáért, így például a területfejlesztésért felelős minisztériumoknál is.
Holnap lejár az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin által adott négy hónapos határidő arra, hogy hazánk megfelelő intézkedésekkel alá tudja támasztani az idei államháztartási hiánycél tarthatóságát. Mint ismert, március 8-án az Ecofin ugyan elfogadta a módosított magyar felzárkózási programot, ám azt ajánlotta, hogy a kormány tegyen további erőfeszítéseket a egyensúly javítása érdekében, és megfelelően intézkedjen a költségvetésben rejlő kockázatok ellensúlyozására.
Gazdaságkutatók úgy vélekednek, hogy év végére a valóságos hiány lényegesen magasabb lesz, mint az előirányzott hiánycél. Ádám Zoltán, a Kopint-Datorg Rt. tudományos munkatársa szerint az első féléves adatok alapján valószínűnek tűnik, hogy az idei hiány is meghaladja a tervezett szintet. Mint mondta, a korábbi évek tapasztalatai alapján igen kérdéses, hogy a következő hat hónap nullszaldóval zárul-e. Hasonló véleményt fogalmazott meg Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. vezető elemzője is, aki szerint az idei hiánycél túllépését elsősorban az előirányzottnál kevesebb bevétel valószínűsíti. Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője szerint az első féléves hiány mértéke miatt az Ecofin várhatóan negatív kritikát fogalmaz meg Magyarországgal szemben. Várakozásai szerint elsősorban az egyensúlyi adatok miatt hangulatváltás következik be, és „korrekció söpör végig a magyarországi piacokon” – jelentette az MTI. S miközben a túlzott hiány miatt veszélybe került a magyar konvergenciaprogram, addig a szlovák kormány jóváhagyta az euró bevezetésének nemzeti tervét, amely szerint északi szomszédunknál 2009. január 16. napjától az euró lesz az általános fizetőeszköz, az előző tizenhat nap során pedig párhuzamosan lehet majd mindkét pénznemmel fizetni. A magyar kormány tavaly 2010-re tolta ki az euró bevezetését, ám szakértők szerint ez a céldátum is kétséges.
– Sajnálatos tény, hogy hat hónap után az államháztartásban gyakorlatilag az egész évre tervezett hiány felgyülemlett – hangsúlyozta lapunknak Domokos László, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes alelnöke, aki szerint a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a kormányzó pártoknak a miniszterelnök- és a pénzügyminiszter-csere ellenére sem sikerült megoldást találniuk a büdzsé kritikus helyzetére.
Kirobbanó siker 26 millióért. Összesen 26 millió forintot költött a „Magyarország: kirobbanó siker” címmel indított kampányára a Miniszterelnöki Hivatal – tájékoztatott tegnap László Boglár kormányszóvivő, aki szerint a propaganda célja a magyar gazdaság valóságos helyzetének ismertetése volt. A pozitív gazdasági adatokról szóló hirdetés múlt héten először a Népszabadságban, péntektől pedig a többi országos napilapban jelent meg a gazdasági tárca aláírásával.
Vizsgálat az áfavisszatartás miatt. A Fidesz gazdasági kabinetje tegnap arra szólította fel a Pénzügyminisztériumot, hogy kezdeményezzen vizsgálatot az áfavisszatartás ügyében, amely miatt majdnem tízmilliárd forint késedelmi díjat kellett kifizetni az adófizetők pénzéből. Az ellenzéki párt az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozik, amely szerint súlyos hatásokkal járt a költségvetés és az érintett vállalkozások anyagi helyzetére nézve az ellenőrzés, s a pénzügyminiszter ez irányú utasítása indokolatlan és szakmailag téves volt.
