Bizonyíthatatlan az orosz államadósság lebontása során eltűnt 62 millió dollár – napi árfolyamon közel 13 milliárd forint – ügyében felmerült számviteli rend megsértése, valamint hűtlen kezelés gyanúja, ezért a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a kiemelt ügy nyomozását felügyelő Fővárosi Főügyészség (FF) egyetértésével megszüntette a vizsgálatot – tudtuk meg. Horváczy Emese, az NNI szóvivője érdeklődésünkre annyit közölt: a nyomozást bűncselekmény hiányában június 23-án lezárták. – A vádhatóság június 27-én kapta meg az NNI határozatát, amellyel egyetértett, és tudomásul vette azt – mondta el lapunknak Dobos Gabriella, az FF szóvivője. Hozzátette: a feljelentő Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) – ahová már megérkezett dokumentum – nem élt panasszal a döntéssel kapcsolatban.
Emlékezetes: a Horn-kormány 1994 szeptemberében határozatban rendelkezett a „volt Szovjetunióval szemben transzferábilis rubelben keletkezett, Oroszország által átvállalt követelések érvényesítéséről, eljárási rendjéről”, és előírta egy javaslatot kidolgozó és végrehajtó tárcaközi bizottság megalakítását.
A testület elnöke Pál László volt ipari és kereskedelmi miniszter lett, aki bizottsági tagságot ajándékozott Hujber Ottónak, az MSZP egykori vállalkozói tagozata elnökének. A grémium elképzeléseiről a hétköznapi magyar vállalkozó nem értesülhetett, ugyanis a pályázati feltételeket egy 1995. május 11-i dátumú, úgynevezett háromezres, vagyis titkos kormányhatározat rögzítette. A dokumentumban foglaltak szerint az orosz államadósság lebontásában árubehozatallal részt venni szándékozó magyar vállalkozóknak a rájuk engedményezett magyar állami követelés 58 százalékát kellett volna kifizetniük, ebből 7,5 százalékot azonnal, a többit pedig maximum négyéves részletfizetéssel. Medgyessy Péter kormányfő 2002 decemberében, moszkvai tárgyalásán 62 millió dollárnyi államadósság elengedésére kényszerült, mert néhány MSZP-közeli vállalkozás nem rendezte tartozását az államkincstár felé. Az orosz fél saját nyilvántartásai alapján kifizetettnek tekintette az összeget.
A dollármilliók ügyében az olajgate-botrány során ismertté vált cégek érintettek, vezetőiket tanúként hallgatta meg a rendőrség. Például az egykor Máté László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Lorry Kft. 2,7 millió dollárral, a Bertinus Kft. 4,8 millió dollárral adós kamatok nélkül. A Tér és Forma Rt., illetve a Gaz Impex Kft. együttesen 28,48 millió dollárral adós, míg a Hujber Ottó, az MSZP egykori vállalkozói tagozata vezetőjének érdekeltségébe tartozó Petroltank Rt. 3,3 millió dollár kifizetésével maradt el.
Nyomozás hónapról hónapra
2002. július: elsőként számol be lapunk arról, hogy egyes MSZP közeli vállalkozások még mindig nem fizették meg az orosz államadósság lebontásához kapcsolódó ügyleteikből a Magyar Államkincstár (MÁK) Rt.-nek járó részt.
2002. december: 18-án a Medgyessy-kabinet felkéri a KEHI-t és Keller László közpénzügyi államtitkárt, hogy vizsgálja ki az államadóssággal kapcsolatos rendezetlen inkasszók ügyét. 21-én Medgyessy Moszkvában, tárgyalópartnere nyilvántartásai alapján, lemondani kényszerül az adóssághányadról.
2003. július: 23-án az ORFK akkkor még létező pénzügyi nyomozó igazgatósága – a KEHI feljelentése nyomán – a számvitel rendjének megsértése bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendel el nyomozást.
2003. november: Két hónappal hosszabbítják meg a nyomozást.
2004. január: Felmerült a vagyon elleni bűncselekmény gyanúja. Az FF ekkor úgy véli, hogy az ügyletekben szereplő cégek megsértették a számvitel rendjére vonatkozó előírásokat, míg a szerződésekben az állam részéről eljáró személyek esetében felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja, az eltűnt összegből 40 millió dollárral kapcsolatban, és meghosszabbítja a vizsgálat határidejét.
2004. március: 16-án a nyomozó hatóság a jogsegélyben az osztrák Meinl Bankhoz fordul azokért a dokumentumokért, amelyeket még az Orbán-kabinet idején juttattak el a pénzintézethez a még meglévő adósságállomány értékesítése miatt, amelyre korábban vevőként jelentkeztek.
2004. április: az FF további négy hónappal hosszabbítja meg a vizsgálatot. Miután az adósság lebontásában szerepet vállalt cégek üzleti nyilvántartásai és a MÁK Rt. adatai több ellentmondást is tartalmaznak, a vállalkozások vezetőit tanúkihallgatásra hívják a pénzügyi nyomozók.
2004. június: 19-én az FF arról tájékoztat, hogy a kért iratokat végre mind a hat közreműködő vállalkozás eljuttatta részükre.
2005. január: 6-án az NNI három hónappal, 2005. április 23-ig kéri az FF-től a vizsgálat határidejének ismételt meghosszabbítását, ugyanakkor cáfolják azt a lapinformációt, hogy a nyomozás megszüntetésére készülnek. A Népszabadság ekkor arról számolt be, hogy az NNI a kialakult helyzetben nem szívesen fordítana több pénzt a vizsgálatra, mert az eljárás megindítása óta nem sikerült a történeti tényállás pontos tisztázásához és a személyre szabott gyanú megállapításához szükséges bizonyítékokat összegyűjteni. A kezdetektől komoly nehézségekbe ütközött még a legalapvetőbb és elvileg nyilvános információk összegyűjtése is – nyilatkozza a napilapnak név nélkül az NNI egyik illetékese.
2005. április: 19-én lapunk hírt ad róla, hogy a vizsgálat megszüntetésére készülnek a nyomozó hatóságok. 28-án még egymásra mutogat a két szervezet. Az NNI állítja, hogy már elküldték az ügyészségnek álláspontjukat, míg a vádhatóság a lejárt határidejű nyomozás megszüntetéséről szóló javaslatot várja.
2005. június: 23-án a nyomozás lezárul.
