Értesüléseink szerint a szaktárcánál egy külön bizottságot készülnek létrehozni, amelynek kiemelt feladata lesz az épülő és tervezett autópályák műszaki tartalmának, illetve beruházási költségeinek felülvizsgálata. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a tegnapi átadáson kijelentette: ez a szakasz az első, amelyet a kormány autópálya-fejlesztési programjának új korszakában adnak át.
Manninger Jenő, a Fidesz országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az autópályák drágán épülnek és a korábbiakkal ellentétben a költségeket még nem fizették ki. Semmi garancia nincs arra, hogy amikor a visszafizetéseket meg kell kezdeni, ezeket a jelentős összegeket nem kell beszámítani az államadósságba, s ennek az lehet a következménye, hogy a következő évi költségvetést csődbe viheti.
*
Az M7-es Balatonszárszó–Ordacsehi szakaszának építését 2003 tavaszán kezdte meg a Hídépítő Rt.–Betonút Rt. alkotta Szárszó konzorcium. A fővállalkozók a jelentős ráfordításokat a műszaki többlettartalommal és az autópálya vonalvezetésével indokolják, többek között ezen a szakaszon három völgyhíd épült. Kóka János miniszter az átadási ünnepségen elmondta, hogy ebben a kormányzati ciklusban 511 kilométer hoszszú autópályát adnak át a forgalomnak. Közölte: „Ahogy 2006-ig megduplázzuk az átadott autópályahosszt, úgy 2006 és 2015 között még egyszer meg tudjuk duplázni a gyorsforgalmi utak hosszát.” A szaktárca vezetője után beszédet mondó Kiss Péter kancelláriaminiszter némiképp óvatosabban fogalmazott. Mint mondta, 2002 végén 530 kilométer autópálya volt az országban, 2006 végére pedig 1040 kilométer lesz. Az átadási ünnepségen felszólalók egyértelműen a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány sikereként értékelték az új M7-es átadását. Mint ismert, a Balatonszárszó–Ordacsehi közötti szakaszra már közvetlenül a 2002-es kormányváltás után szerződést akart aláírni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Az előkészületi munkákat – ami a szakemberek szerint is néha több időt vesz igénybe, mint maga az építkezés – ugyanis még az Orbán-kormány alatt bonyolította le a Nemzeti Autópálya Rt., így rendelkezésre álltak az építési és környezetvédelmi engedélyek, megtörtént a területek megvásárlása. A kabinet azonban a meghívásos pályázat eredményét érvénytelenítette, így a kivitelező cégekkel csak 2002 decemberében írták alá a szerződéseket.
Gyarapodhat az államadósság
Az autópálya elkerüli a part menti településeket, így megszűnhet a környezetszennyezés és a torlódás, ugyanakkor a sztrádák még nincsenek kifizetve, drágábban épülnek, mint korábban, és nem megoldott az építés során tönkretett utak helyreállítása – közölte tegnap Manninger Jenő országgyűlési képviselő. Hozzátette: a kormány a költségvetésen kívüli eladósodással oldotta meg átmenetileg az útépítők kifizetését. Semmi garancia nincs arra, hogy amikor a kifizetéseket meg kell kezdeni – 2006–2007-ben –, a külső forrásként igénybe vett összegeket ne kelljen beleszámítani az államadósságba, ami a következő évi költségvetéseket csődbe viheti. A rendelkezésre állási díj önmagában megterheli a büdzsét. A húsz kilométer hosszú szakasz hatvanötmilliárd forintért készült el, ez a példa önmagáért beszél – tette hozzá. Elmondta: a miniszter 511 kilométer új sztrádáról beszél, ami a polgári kormány által megkezdett utakat is beszámítva legjobb esetben is 350–370 kilométer.
