Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy összevonják a megyei kht.-kat. Ez a folyamat hogyan érinti a munkatársak létszámát?
– Összesen 5200 dolgozóról van szó, e létszám tizenöt százaléka szerepel a leépítési tervek között. A tizenkilenc megyei és a fővárosi kht. létszámának csökkentéséről már tavaly decemberben született egy javaslat 2005. június 30-ra tervezett határidővel, amit egyeztettek a közhasznú társaságok igazgatóival. Való igaz, ezt a döntést sokan nem akarják tudomásul venni.
– Amikor tavaly döntöttek a létszámleépítésről, még nem volt szó a kht.-k összevonásáról.
– A létszámleépítés ténye nem függ szorosan össze a Magyar Közút Kht. megalakításával. Jelentős érdeksérelemmel jár a széttagoltság megszüntetése, amit egyesek megpróbálnak összemosni a korábban már elhatározott leépítéssel.
– Akkor úgy kérdezem, hogy a korábbi létszámleépítéshez képest a miniszter által bejelentett újabb átalakítás e munkahelyek megszüntetésével fog járni?
– Nem célunk, hogy növeljük a hazai munkanélküliek számát. Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy azokat, akiket az átszervezés okán el kell bocsátani, milyen módon tudnánk további feladatokkal megbízni.
– Információink szerint a jelenlegi kht.-igazgatók mintegy felének szeptemberben lejár a szerződése. Jelentheti-e mindez azt, hogy helyüket mások foglalják el?
– A területi igazgatói pozíciókra pályázatot írnak ki a minisztériumban. Személyi változások a pályáztatások után várhatók.
– A harmincezer kilométer hoszszú országos közúthálózat fenntartását és fejlesztését végző kht.-k alig tíz éve szakmai alapokon jöttek létre, most mégis teljesen átalakítják e cégeket. Véleménye szerint a mostani erőteljes centralizáció hozhat-e érdemben változást?
– Alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a folyamatokat átláthatóvá, ellenőrizhetővé tegye. Ma ez csak papíron van így. Jelenleg – a szaktárcával együtt – huszonkét állami szervezet foglalkozik a közutakkal, ami nem tartható fenn. Amennyiben átláthatóvá tesszük a folyamatokat, hatékonyabban lehet az állami pénzeket felhasználni. Az egyik fő probléma a forráshiány mellett, hogy az útfejlesztési célelőirányzat éves keretét a mindenkori parlamentáris erőviszonyok határozzák meg, a felhasználható forrás pedig reálértéken folyamatosan csökken. További gond, hogy a fenntartásra és a fejlesztésre fordítható összegek közötti határ átjárható, magyarul egyes megyékben a közútkezelők a fenntartás rovására dönthettek a fejlesztésekről. Ennek megfelelően a meglévő keretből is kevesebb pénz jut a közúthálózat fenntartására, mint azt az utak állapota indokolná.
– Az átalakításnak, azaz a Magyar Közút Kht. létrehozásának nem titkolt célja a vagyon összevonása, sőt a jelenleginél jóval nagyobb összegeket használnának fel a tervek szerint útfenntartásra és -fejlesztésre. Mi a biztosíték arra, hogy a jövőben megfelelő helyre kerülnek a források?
– A finanszírozási rendszer is átalakul, ám mindez továbbra is állami felügyelet alatt marad. A hálózat állapota szükségessé teszi, hogy a fenntartásra a jelenleginél lényegesen nagyobb összeget fordítsunk, ám ennek anyagi alapját elsősorban azok teremtsék elő, akik használják az utakat. A fejlesztést külön kell választani. Az e célra fordítható összeg a mindenkori parlamenti erőviszonyoknak megfelelően jelenhet meg. Szándékaink szerint az üzemanyagok jövedéki adója egy részének visszaforgatásával teremthetők meg a szükséges források a fenntartási munkákhoz. Ebben az esetben megszűnne az útfejlesztési célelőirányzat.
– Az adóforintok mellett külső források is megjelennének a rendszerben. Az autópálya-fejlesztés példájából okulva: nem jelent-e túl nagy kockázatot, ha a közútfejlesztés is tovább növeli az ország amúgy is jelentős adósságát?
– További forrásokat be lehet vonni hitel vagy kötvénykibocsátás formájában. A kht.-k vállalkozási tevékenységet is folytatnak a közhasznú tevékenység mellett. Ha fedezetet tudunk biztosítani a külső források visszafizetésére, akkor a hitelt vagy a kötvényt járható útnak tartom. Nem hiszem, hogy problémát jelent, ha a jövedéki adó mellett más forrás is rendelkezésre áll.
– Szó esett arról is, hogy útpénztárt hoznának létre a finanszírozási feladatok ellátására. A Magyar Közút Kht. alkalmas lesz arra, hogy hiteleket vegyen fel?
– A Magyar Közút Kht. megalakítása után jelentős forrásbevonási lehetőség nyílik meg az országos közúthálózat működtetése előtt. A hitelfelvétel már 2005 szeptemberétől megvalósulhat, aminek révén ez év őszén és a jövő év tavaszán több pénz jut az országban a közutakra.
– A sztrádaépítések mellett az útfenntartásban is egyre inkább a külföldi tulajdonú multinacionális cégek uralják a piacot. Számukra kedvező, ha több pénz jelenik meg a rendszerben. Tevékenységük még jelentősebbé válhat, ami hátrányos a hazai kis- és középvállalkozások számára.
– Meg kell vizsgálni, hogyan lehet a kis- és közepes vállalkozásokat helyzetbe hozni. Ennek egyik módja, hogy ahol műszakilag megengedhető, ott a nagyberuházásokat részeire kell bontani. Amennyiben egy útszakasz felújítása összefüggő projektként jelenik meg, azaz a tendert a kiíró nem bontja kisebb tevékenységi körökre, az csakugyan hátrányba hozhatja a kis- és közepes útépítő vállalkozásokat.
origo.hu
Még a középiskolát sem fejezte be Azahriah
