Természeti kincs a táskában

Természetkárosítás miatt akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki elefántcsontból készült sakkfigurát vagy védett orchideából gyártott teakivonatot engedély nélkül hoz be Magyarországra. A rendőrségi és az idegenforgalmi szakemberek azt tanácsolják a turistáknak, hogy utazás előtt mindenképpen tájékozódjanak, ha el akarják kerülni a hatósági procedúrát.

Zsilka László
2005. 07. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Büntetőeljárással folytatódhat az egzotikus tájakról hazatérő magyar utazó kalandja, ha pogygyászában a vámos elefántcsont sakkfigurát, nyakláncot, krokodilbőr táskát, kígyópálinkát, kölyök aligátor kitömött fejét, korallt, netán orchideateát, esetleg pézsmakivonatot talál. Hiába védekezik azzal, hogy ajándékba kapta, vagy üzletben vette az árut, lehet róla számlája is, ha nincs különleges hatósági engedélye abból az országból, ahol beszerezte a terméket, megindul ellene a vizsgálat, a portékát pedig minden esetben lefoglalják – nyilatkozta lapunknak Gerencsér István rendőr alezredes, a Repülőtéri Biztonsági Szolgálat nyomozó alosztályának vezetője. A Ferihegyi légikikötő magyar államhatár is, a távoli földrészekről általában ide érkezik meg a turista, aki persze csak igen keveset tud a veszélyeztetett állatokról és növényekről szóló washingtoni egyezményről, amelynek függelékei felsorolják, hogy milyen fokú védelem illeti meg a lajstromba vett fajokat. Ha valamely fajt például a kihalás veszélye fenyegeti, vagy közel van ehhez az állapothoz, védettnek számít, és egyedeinek felhasználásához annak az államnak az engedélye szükséges, ahol az adott példány őshonos.
Az említett vagy a hasonló eredetű cikkeket birtokló turista nem hivatkozhat tájékozatlanságára – mondta az alezredes. Ha nincs kísérő okmánya, a vám- és pénzügyőrség munkatársai szakértőt kérnek fel a termék vizsgálatára, és ha a nemzetközi egyezmény szabályozási körébe esik az áru, megkezdődik az eljárás természetkárosítás bűntette miatt. Tavaly ilyen ötven indult, idén az első fél évben már hatvan. Ennek a cselekménynek a büntetési tétele akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Az úgynevezett elkövetési magatartás sokféle: tilos a szóban forgó terméket az országba behozni, innen kivinni, keresztülszállítani. Nem szabad megszerezni, forgalomba hozni és tartani.
Aki Afrikában jár, jobban teszi, ha ellenáll a kísértésnek, és nem vásárol alapos körültekintés és főleg engedély nélkül vadon élő állatok csontjából készült használati tárgyakat, díszeket. Izraelben bizonyos korallokat a tengerparton még összeszedni sem szabad. A Thaiföldről és Vietnamból hazahozott, kobratesttel hitelesített kígyópálinkát is elveszik a határon, majd jön a procedúra. Kínából a növényi kivonatból gyártott teakészítmények, a ritka orchideák szerepelnek a washingtoni tiltólistán. Mutatós lakásdísz az Egyesült Államokban preparált növendék aligátor feje, de szigorú büntetést kap az, aki Magyarországra szállít egy-egy darabot belőle.
A természetkárosítási ügyek java része pénzbüntetéssel vagy megrovással fejeződik be. Ugyanakkor az állami elszántságot jelzi, hogy az ilyen jellegű eljárásokban a Fővárosi Főügyészség kiemelt és gazdasági ügyek osztályának munkatársai képviselik a vádat. A rendőrségi szakember azt tanácsolja az utazóknak, hogy a saját jól felfogott érdekük miatt tájékoztatásért forduljanak a környezetvédelmi hatósághoz, mielőtt beszerzési céllal elindulnak valahová.
A nyári turistaszezonban fordul elő a legtöbb, és a repülőtéren a leggyakrabban a természetkárosítási szabályszegés – mondta Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője. A vámosoknak a jogszabályok szerint minden, az egyezmény által körülhatárolt eredetű tárgyat le kell foglalniuk. Ha az utas bejelenti a határon, akkor is. Ebben az esetben a jogkövetkezmények mérlegelésére van lehetőség, az eljárás megindítására vagy az ettől való eltekintésre azonban nincs. Aki elrejti a tárgyat, vagy más módon bizonyítja rosszhiszeműségét, annak súlyosabb, a szándékosságból következő hátrányokkal kell számolnia. A VPOP mobil csoportjai a határállomásokon kívül, az ország belső területein is ellenőrizhetik a hazánkba érkező turistákat. A szóvivő szerint egy-egy árucikken meglátszik, hogy nem szokványos anyagból készült, és ez óvatosságra bírhatja a vásárlókat.
Elvárható az utastól, hogy ha egzotikus országban különleges terméket vásárol, éljen a gyanúperrel, és tájékozódjék akár a helyi szokásokról, akár az ide vonatkozó magyar jogszabályokról – közölte érdeklődésünkre Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és -közvetítők Szövetségének elnöke. Egy kitömött madár, egy elefántcsont sakk-készlet nem hétköznapi termék, mint ahogy nem szokványos ajándék a horvát tengerpartról hazahozott teknősbéka sem – állította az elnök asszony. A jelentős utazási irodák a célországról szóló prospektusaikban feltüntetik a szükséges tudnivalókat.



Változó szabályok. A Magyar Turizmus Rt. magyar és idegen nyelvű honlapjaival is segíti a külföldről hazánkba érkezők tájékozódását. Ugyanakkor a szükséges információkat bárki hasznosíthatja, hiszen például a washingtoni egyezmény nemzetközi érvényű jogszabály. Asztalos Zoltán, a társaság belföldi hálózati igazgatója szerint az említett egyezmény függelékének tartalma oly gyakran módosul, hogy sem az utazási irodák, sem a hatóságok képviselői nem ismerhetnek minden részszabályt. Ezért két internetes portáljukon a VPOP honlapjára irányítják az érdeklődőket a naprakész információkért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.