A forradalmat követő elnökváltás után jövő márciusban parlamenti és helyhatósági választások lesznek Ukrajnában. Kitart-e addig a Juscsenko megválasztását követő lendület, sikerül-e a parlamenti erőviszonyokat is megváltoztatni?
– Rendkívül fontos lesz, hogy ki szerzi meg, s milyen arányban a többséget az ukrán parlamentben, hisz ez elengedhetetlen feltétele a változásoknak. Jelenleg az elnök és az őt támogató erők nem rendelkeznek parlamenti többséggel, szituatív többségek vannak, amelyek különböző kérdésekben másként és másként alakulnak. A Viktor Juscsenko győzelmével hatalomra jutott heterogén politikai erő szeretne többséget szerezni a parlamentben is. A felmérések szerint ez elképzelhető abban az esetben, ha a győztes erők egy tömbben indulnak a választásokon.
– Fennáll-e a veszélye annak, hogy a választásokig ismét talpra áll a Janukovics-féle gárda?
– Janukovics nem komoly politikai tényező, államfősége alatt sem vált azzá. Az orosz ajkú kelet-ukrajnai lakosság körében a hatalmas kampánynak köszönhetően ugyan van egy stabil népszerűsége, de rövid vagy középtávon aligha válik politikai tényezővé. Pártja vélhetően be fog majd jutni a parlamentbe, de ott komoly politikai szerepet nem fog játszani. Azok a meghatározó pénzügyi csoportok, amelyek fémjelezték az egész Janukovics-féle mozgalmat, már régen kiszálltak mögüle és az új hatalommal próbálnak megegyezni a túlélésért.
– Most is tart a KMKSZ párttá alakulásának folyamata. Milyen esélyekkel indul az új formáció a választásokon?
– A választási rendszerből fakadóan, azaz kényszerből kellett pártot létrehoznunk. A törvény értelmében Ukrajna megyéinek kétharmadából kellett aláírásokat gyűjtenünk, most pedig zajlik az úgynevezett alapszervezetek létrehozása. Ez utóbbiaknak Ukrajna megyéinek felében kell jelen lenniük, plusz Szevasztopol, Krím és Kijev, amelyek, ugye, nem éppen ősi magyar települések… Valószínűleg indulni fogunk a helyhatósági választásokon, a parlamenti megméretésnek nincs értelme, hiszen az Ukrajnában élő magyarok számarányából kiindulva nincs esély arra, hogy a háromszázalékos bejutási küszöböt elérjük. Ez pedig annyit jelent, hogy szövetségest kell keresnünk. Egy ilyen választási szövetségnek az egyik feltétele a saját programunk felvállalása, illetve egy bejutó hely átengedése a listán. Azok a politikai erők jöhetnek itt szóba, amelyekkel együttműködtünk az elnökválasztás során. A helyi politikában jók az esélyeink, valószínűsíthető tehát, hogy egy jelentős frakcióval tudunk részt venni majd a megyei tanácsban. Sajátos történet, hogy nemzetiségi alapon szerveződő pártot Ukrajnában csak a magyarok hoztak létre, ők viszont mindjárt kettőt is. A másik formáció a Gajdos István nevével fémjelzett Ukrajnai Magyar Demokrata Párt.
– Milyen mértékben befolyásolhatja Gajdos István és pártja a választási küzdelmet Kárpátalján?
– Gajdos politikai jövőjét nem tudom megítélni. Tény, hogy az ő politikai pályafutását a Magyar Szocialista Párt és a magyar kormány segítségével sikerült megmenteni, amikor elősegítették átülését a vesztes oldalról a győztesekébe. Korántsem volt ez könnyű művelet, hiszen Gajdos oly mértékben exponálta magát Janukovics mellett és olyan sok gyanús ügybe keveredett, hogy a Juscsenkót támogató ukrán szocialista párt alapszervezeteiben valóságos megrázkódtatás volt átállása. Nem tudhatjuk, hogy ez a felülről erőltetett együttműködés miként folytatódik. A különböző támogatásokkal, segítségekkel, melyek részben az ukrán hatalom, részben a budapesti kormány felől érkeztek, Gajdosnak sikerült valamiféle szervezetet, bázist kiépítenie, így a választásokon is szerepet fog játszani. Bár azt még nem tudni, hogy mi lesz, ha időközben elveszíti parlamenti mentességét, s bíróság előtt kell felelnie ügyeiért. Azt nem szabad elfelejteni, hogy Gajdos mozgalmának Janukovics melletti elkötelezettsége ahhoz vezetett, hogy Magyarország – szinte egyedül Európában – gyakorlatilag Juscsenko ellen szurkolt, holott nyilvánvaló volt, hogy melyik elnökjelölt képviseli az európai irányultságot és az is valószínűsíthető volt, hogy ki fog győzni, ha ez a küzdelem demokratikus lesz. Ha akkor a nehéz helyzetben lévő Juscsenko támogatást kapott volna a magyar kormánytól, most egy jó pár, a kárpátaljai magyarságot és a magyar–ukrán államközi kapcsolatokat érintő ügyet könnyebben lehetett volna megoldani.
– Van-e reális esély a Tisza-melléki járás létrehozására az ukrajnai közigazgatási reform keretében?
– Mint korábban már említettem, ez egy átmeneti politikai időszak, így a jövő évi választásokig aligha kezdenek bele a tervezett közigazgatási reformba. A Tisza- melléki járás létrehozásához létező közigazgatási egységeket kell megváltoztatni. Nem csinálunk titkot abból, hogy e változtatás célja a magyar lakosság egyetlen közigazgatási egységbe való tömörítése. Nyilvánvaló, hogy az ukrán nacionalista politikusok ezt akadályozni fogják. Már az is fontos eredmény, hogy erre a problémára fókuszáltuk az ukrán politikai elit figyelmét. Ne felejtsük el, eddig még soha nem volt példa arra, hogy egy elnökjelölt szerződést kössön egy nemzeti kisebbséggel. Bármilyen furcsa, de Ukrajnában az is eredmény, hogy ezt a megállapodást nem mondták fel azok, akik most már hatalmon vannak. A megye vezetőjének első helyettese nemrég úgy nyilatkozott, hogy soha nem voltunk olyan közel az ügy megoldásához, mint most. Bízom benne, hogy a Tisza-melléki járás a közigazgatási reform részeként megvalósul. Ehhez kell a magyar kormány támogatása is, hiszen nekünk Kijevben nincs akkora súlyunk, hogy bármifajta adósságot be tudjunk hajtani.
– A kárpátaljai magyarság számára életbevágó kérdés a szabad határátkelés biztosítása, az anyaországi kapcsolatok fenntartása.
– Pontosítanék, ez a kérdés nemcsak Kárpátalja lakossága számára fontos, hanem a velünk határos kelet-magyarországi régió számára is. Hiszen a kelet-magyarországi régiónak is fontos, hogy élénk kereskedelmi kapcsolatok legyenek. A magyar politikai elit felelőssége, hogy épít-e kelet felé, dél felé újabb falakat, vagy pedig határozottan fellép annak érdekében, hogy ne épüljön új vasfüggöny, s a határon túli magyarokat ne zárják ki Magyarországból. Ez a kérdés megoldható. A magyar állampolgárság kiterjesztésétől kezdve egészen a nemzeti vízumig számos megoldás lehet. Ez ügyben Budapestnek keményen kell fellépni az uniós illetékeseknél is.
Építési és Közlekedési Minisztérium
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
