Néhány nappal ezelőttig mindenki abban a tudatban élt, hogy Gyurcsány Ferenc, ígéretéhez híven, 2003 májusától, sportminiszterré történt kinevezésétől kezdve megvált az Altus Rt. tulajdonosi jogainak gyakorlásától, ám kiderült, hogy erre jogszerűen csak jóval később, tavaly szeptemberben került sor – jelentette ki Szijjártó Péter. Az Apró–Gyurcsány-érdekkör vagyongyarapodását vizsgáló bizottság fideszes elnöke szerint a történtek és a kormányfői vállalások ellentmondanak egymásnak, ennek tisztázása szükséges, hogy a miniszterelnök „szavahihetősége ne kerüljön ismét veszélybe”. A politikus egy 2004. júliusi cégbírósági végzést is bemutatott sajtótájékoztatóján, amely az Altus benyújtott iratait a gazdasági társaságokról szóló törvénybe ütközőnek minősítette. A Fővárosi Bíróság mint cégbíróság július 9-i végzése közli, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény kimondja: a részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja, de nem lehet meghatalmazott az igazgatóság tagja, illetve a vezérigazgató, a felügyelőbizottság tagja és a könyvvizsgáló. Gyurcsány korábban Jagiellowicz Györgynét, az Altus vezérigazgatóját bízta meg a tulajdonosi jogok gyakorlásával, amelyet később Bonnyainé Gál Ilona vett át.
Szijjártó emlékeztetett, hogy Gyurcsány sportminiszteri kinevezése óta kétszer fogadtak el a társaságnál mérlegbeszámolót, és kétszer döntöttek osztalék kifizetéséről, amelynek jogszerűsége megkérdőjelezhető. – Jogszerűen vett-e fel Gyurcsány Ferenc 2003 és 2004 májusában 75, illetve 55 millió forint osztalékot? – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.
Vadai Ágnes (MSZP) közleményében kifejtette: a cégbíróság kései döntése nem változtat azon a tényen, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterré való kinevezése után nem gyakorolta tulajdonosi jogait.
Fabrice Leggeri
Von der Leyen tekintélyuralmi rendszert épített ki
