Ezelőtt is az volt, most is az és ezt követően is kérdéses lesz számunkra, hogy a mostani vezetők mit akarnak tenni a Szent István által alapított országgal. S bár mi kíváncsian várjuk lépéseiket, nagyon úgy tűnik, hogy eddig sem és ezt követően sem akarnak tenni semmit. Csupán azt üzenik, hogy merjünk kicsik lenni, pedig a mezőgazdaságban minden sorvad, amely ellen nem tesznek semmit, és felvetett problémáinkra annyit válaszolnak, hogy piacgazdaság van – kezdete hétvégi beszédét Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. A Felvonulási téren tartott gazdanagygyűlést a Magosz elnöke Szent István és az új kenyér ünnepén túl az egymásra találás ünnepének is nevezte, emlékeztetve a tavaszi agrárdemonstrációra, amikor a tüntető gazdákat a fővárosiak támogatták céljaik elérésében.
– A jelenlegi kormány programjában csupán két mondat jutott a mezőgazdaságnak, pedig az agrárium és a magyar gazda ennél sokkal többet érdemel – folytatta Jakab István. – Az elmúlt három esztendő alatt sem futotta világos agrárstratégiára, és az elvesztegetett idő, továbbá az el nem végzett feladatok még egy miniszterváltással sem pótolhatók. Emellett úgy tűnik, mindenki elfelejti, hogy a magyar élelmiszert nem lehet pótolni, mert az nemcsak ételt, hanem a magyar gazdáknak megélhetést, sőt esetenként túlélést is jelent, munkahelyet teremt, amelyeket nem lehet importból pótolni – mondta.
A tavasszal aláírt gazdamegállapodást értékelve a Magosz elnöke úgy fogalmazott, hogy az egyezségnek minden olyan pontja teljesült, amely nem igényelt forrást. Sajnos azonban azok, amelyek megvalósításához már pénz is kellett volna, nem teljesültek, az pedig egyenesen nonszensz, hogy azért nem juthatnak hozzá a termelők az uniós forrásokhoz, mert nem áll rendelkezésre az elnyerésükhöz szükséges nemzeti kiegészítés. – A gazdáknak azonban van agrárprogramjuk, amelyek mentén kötelességük a jövőt formálni – hangsúlyozta Jakab István, kiemelve, hogy azon belül is a termőföldről nincs semmilyen alku. – Mert világos agrárprogram kell és olyan támogatások szükségesek, amelyek mentén a gazdák megerősödhetnek – folytatta –, s nem lehet odavetni annyit, hogy piacgazdaság van.
Beszéde végén Jakab István bejelentette, hogy már kezdeményezték a fővárosnál a Felvonulási tér átkeresztelését, az új név a Gazdák tere lenne, illetve, amenynyiben megkapják az egyház hozzájárulását, a gazdák szeretnék eredeti helyén felépíteni a leromboltatott Regnum Marianum- templomot.
A további felszólalók között volt Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, aki mondandójában azt emelte ki, hogy egymásra van utalva a város és a vidék, a kettő nem működik egymás nélkül, mert amíg a város újít, addig a vidék megtart. A mezőgazdaság pedig éppen ezért, a kultúrával is kiegészülve – sokkal több, mint egy egyszerű pénzkereseti lehetőség. Ángyán József, a Szent István Egyetem professzora arra mutatott rá, hogy súlyos következményei lesznek annak, ha a közösségeket a tőke érdekeinek megfelelően irányítják, hiszen már most is a fennmaradásért küzd a magyar gazda. Elmondta: olyan mezőgazdaságot akarnak, amely biztonságos, egészséges élelmiszert állít elő, miközben megőrzi az évszázados agrárkultúrát és munkát, megélhetést nyújt minél több embernek. Az agrárnagygyűlést meglátogatta Gráf József mezőgazdasági miniszter is.
Javuló szlovák ágazat. A szlovák mezőgazdaság sokkal jobb állapotban van most, mint az uniós csatlakozás előtt. A 2003-as évet veszteséggel zárta az ágazat, 2004-ben pedig már 1,5 milliárd korona (39 millió euró) nyereséget értek el, ami körülbelül négymilliárd koronás eredményjavulást jelent egy év alatt. A tavalyi jó eredmény részben a húsz százalékkal magasabb uniós támogatásnak volt köszönhető. Jó szezonja volt emellett a zöldségtermesztésnek mind a mennyiség, mind pedig a minőség terén, s emellett 2000 és 2004 között az élőmunka hatékonysága átlagosan 24,5 százalékkal javult.
