Cáfolatra várnak a kutatóintézetek

Áldozatul eshet a Magyar Tudományos Akadémia teljes kutatóintézet-hálózata, de a minisztériumok és az egyetemek kutatóintézetei is a kormány nadrágszíjszorító politikájának. Azt, hogy a több ezer közalkalmazottat foglalkoztató kutatóintézetek privatizációjára készül a Gyurcsány-kabinet, az egyik kormány közeli lap szivárogtatta ki júliusban.

A „hivatalos cáfolat ordító hiányára” hivatkozva tiltakoznak a lapunk által megkeresett tudományos közéleti személyiségek. – Ha csak a kutatóintézetek további ellehetetlenítése volna is a cél, akkor is félünk, az elnökség ezért fogalmazta meg nyilatkozatát – mondta lapunknak Kuti László geológus, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
*
A tudományos dolgozók követelik: „A politikusok ismerjék el a költségvetési kutatóintézetekben folyó munka fontosságát, és EU-konform módon, az ország hosszú távú gazdasági szükségleteinek megfelelően támogassák azt” – Elvárjuk a kormánytól, hogy cáfolja meg e perverz magánosításról szóló hírt – tette hozzá a TUDOSZ-elnök, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos főmunkatársa.
Nem tudom elképzelni, hogy ezt felelős kormányzati személy komolyan gondolhatná – fejezte ki megrökönyödését Kroó Norbert fizikus, az MTA alelnöke, rámutatva: a francia, a német, a holland kutatóintézeti hálózat szerkezete ugyanolyan, mint a magyar. – Ha a kormány kiszervezné, privatizálná a köztestületként működő Akadémia alapkutatásokat végző intézeteit, a magyar kutatás összeomolna, szomszédaink „elvágtatnának” mellettünk – vélte. Szerinte nem nevezhető pénzügyi kihívásnak a kutatóintézetek állami fenntartása, hiszen, mint mondta, a pénzügyi támogatás mértéke egyébként sem több, mint „kerekítési hiba az állami költségvetésben”.
– Elutasítom a piacosítás már-már univerzálissá növő elvét, amely szerint mindenütt a tőkeérdekek dominanciáját kell érvényre juttatni – mondta az MSZP társadalompolitikai tagozatának vezetője Gazsó Ferenc egyetemi tanár, az MTA Politikai Tudományok Intézetének osztályvezetője. Szerinte ha az intézetet, ahol ő dolgozik, magánosítanák, a társadalom működésével kapcsolatos alapkérdések kutatási eredményei (egyenlőtlenség, strukturális folyamatok tendenciái) nem volnának többé széles körben hozzáférhetők, sőt ki lennének szolgáltatva a megrendelő kénye-kedvének.
Arról már értesülhettünk, hogy a kormány részben az államigazgatás kiadásainak a lefaragásával ellentételezné az adócsökkentéssel járó bevételkiesést. Szintén elhíresült Kóka János gazdasági miniszter mondása a fiatal közgazdászok áprilisi találkozóján, miszerint a földdel tenné egyenlővé az MTA azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet. Mintha ez a szándék bővülne ki a cáfolatlanul hagyott kormánytervben. Újhegyi Katalin helyettes kormányszóvivő választ ígért, de lapzártánkig ez nem történt meg.