Egy szerb kolostor a Szerémségben

Nemrég a Dnevnik című vajdasági szerb lap hívta fel a figyelmet Neradin kolostortemplomának a látnivalóira. A Fruska Gora lankáin nem csak híres bor terem (Mátyás király udvarában gyakran került szerémségi az asztalra), a dombok oldalában ott vannak a szerb múlt és művészet nevezetes emlékei: a pravoszláv kolostorok. Még Mohács előtt építették például Krusedolt, a pátriárkák temetkezőhelyét, ahol a szerb egyház három alkalommal tartott gyűlést. Nincs messze innen Görgeteg kolostora, amelyet először a XVII. századi források említenek. Neradin faluját a török alóli felszabadulás után, 1691-ben Görgeteg elhagyott kolostorával együtt Isaij Sakovic püspök kapta meg ajándékba. A neradini Szent Miklós-kolostortemplom 1732-ben kőből épült egy korábbi gerendatemplom helyén bizánci szerb stílusban. Építészeti jellegzetességei, ikonosztáza és kegytárgyai azokról a kapcsolatokról is bizonyságot tesznek, amelyek a szerb egyházat elhagyott, korábbi hazájához fűzték. Hiszen az 1690-es „nagy vándorlás”, menekülés után kezdhettek új életet ezen a tájon.
Szakemberek úgy tartják, hogy a neradini kolostortemplom a késő középkori ószerbiai műemlékek hatását viseli magán. 1735 és 1765 között barokk stílusú harangtornyot építettek hozzá. Rendkívül szép és impozáns a templom ikonosztáza: Aksentije Markovic újvidéki faszobrász munkája, a barokk ikonokat pedig Vasilije Ostojic festette, 1782-re készült el. Egy Belgrád környéki kolostorból kimentett értékes istentiszteleti könyveket, valamint kegytárgyakat őriznek a templom kincstárában. 1910-ben került sor a teljes felújítására. Szent Miklós csodatévő ikonját pedig 1911-ben festette meg Kosta Vadelovic. Vajdaság tartomány szkupstinájának végrehajtó tanácsa 1991 decemberében nyilvánította a kolostortemplomot különösen értékes műemléknek. A szerb újság szerint a „bájos Szerémségnek” (a ma Szerbia és Horvátország között megosztott történelmi tartománynak) ezt a kevéssé ismert szellemi drágakövét is érdemes felkeresniük a látogatóknak.