Eladásról szóló döntés nélkül lezárta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a Malév 99,95 százalékos állami részvénycsomagjára kiírt tárgyalásos eljárást – jelentette be tegnap Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke. Az eljárás megindítása kormányhatározaton alapult, tekintettel a kormány és az ÁPV Rt. álláspontjára, mely szerint a Malév nem lehet tartósan állami tulajdonban, a társaság veszteséges működését közpénzből hosszú távon nem lehet finanszírozni. A három hónapos eljárás során tucatnyi befektető jelezte érdeklődését, de elbírálásra érdemes ajánlatot csak két pályázó adott be. Az ÁPV Rt. üzleti, szakmai és foglalkoztatási szempontok alapján értékelte az ajánlatokat, és elvégezte a szükséges kockázati elemzéseket, valamint értékelte a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációjával kapcsolatos „öszszefüggéseket”. A jelenlegi eljárás során az igazgatóság úgy látta, hogy a beadott ajánlatok egyike sem szolgálja egészében a privatizációs célkitűzések megvalósítását – fejtette ki Mészáros. Az ÁPV Rt. azt várja, hogy a Malévnál megkezdett átalakítások, a jövőben megvalósítandó hatékonyságjavító intézkedések, a Oneworld légiszövetséghez való csatlakozás és a BA Rt. privatizációjától várható fejlődés révén, a nem túl távoli jövőben kialakulhat egy, a mostaninál kedvezőbb értékesítési feltételrendszer, erősebb befektetői verseny – közölte az elnök.
Veres János pénzügyminiszter leszögezte, hogy a lehető legrövidebb időn belül el kell indítani újra a légitársaság eladását, mert úgy véli, az államnak középtávon sem szabad megtartania a Malévot. Eredményes működése leginkább egy tőkeerős szakmai magántulajdonostól remélhető.
A pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón nevesítette Papcsák Ferenc országgyűlési képviselőt, mondván: szívesen fogadta volna őt a szobájában egy személyes találkozón, s örömmel vette volna a tíz- vagy húszmilliárd forintos ajánlatát a légitársaságért. Papcsák Ferenc lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Fidesznek más elképzelései vannak a privatizációs eljárásról, kormányzásuk idején nem négyszemközti tárgyalásokon születtek a döntések. Ennek ellenére szívesen felkeresi a jövő héten a pénzügyminisztert, igaz, nem a Malév megvételéről szóló ajánlattal – fogalmazott a képviselő, aki kijelentette azt is: véleménye szerint illetlen és méltatlan dolog egy nemzetközi sajtótájékoztatón politikai vitát kezdeményezni egy jelen nem lévő képviselővel.
Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója szerint kiváló teljesítményt nyújtott mind a két – AirBridge Rt., ASBK Vagyonkezelő Kft. – cég a Malév pályázatán. Az ÁPV Rt. értékelése szerint a pályázók a Malév Rt. jelenlegi üzleti kondícióival összhangban, a bemutatott saját lehetőségeik között reálisan, az általuk felvállalható legnagyobb mértékű tehervállalás mellett tették meg ajánlatukat – mondta Vági. Ugyanakkor ennél kedvezőbb ajánlatra számítanak. Úgy fogalmazott: ebben a pályázatban a Malév múltját akarták eladni, míg a következő tenderen a Malév jövőjét kívánják értékesíteni. Ismert: a Malévot két sikertelen privatizációs pályázat után most harmadszorra próbálta meg értékesíteni az ÁPV Rt. Az április 4-én kiírt tárgyalásos eljárásában a 11 érdeklődő közül végül három befektető adott be kötelező érvényű ajánlatot. Közülük kettő maradt versenyben, a magyar–orosz tulajdonú, Borisz Abramovics és Zubek János nevével fémjelzett AirBridge Rt. és a magyar magánbefektetők tulajdonában lévő Aviation Solution Befektetői Konzorcium (ASBK) Kft.
Lapunk megkereste az ASBK Vagyonkezelő Kft. szakmai vezetőjét, Kovács Ferencet, aki kijelentette: elfogadhatatlannak tartják, hogy úgy zárta le az ÁPV Rt. a Malév privatizációjának tárgyalásos tenderét, hogy velük nem is tárgyalt a tulajdonos, ezért hamarosan megteszik a szükséges lépéseket.
Mészáros Tamás végezetül hangsúlyozta, hogy a Malév sikeres eladását nem segítette – és ez felveti valamennyi hozzászóló felelősségét – az ÁPV Rt. által idő előttinek, szakmailag megalapozatlannak, tényszerűtlennek, és az indokolatlanul erőszakosabbnak ítélt külső beavatkozás – szögezte le.
*****
Százmilliárdos bevétel. Az eladásra szánt Malév Rt. fő jellemzői: évi 110 milliárd forintos bevétel, évi ötmilliárd forintos üzemi veszteség, repülési jogok, 23 lízingelt és 6 saját gép, 3100 fő foglalkoztatott, mintegy 32 milliárd forintos hiteltartozás, amelyek mögött állami garancia áll, és a társaság saját eszközeinek becsült piaci értéke 15–25 milliárd forint.
*****
Nem kommentál az AirBridge. Az AirBridge Magyarország Rt. tudomásul veszi az ÁPV Rt. igazgatóságának pénteki – üzleti, szakmai és foglalkoztatási szempontok alapján megindokolt és meghozott döntését – áll a társaság lapunkhoz eljuttatott közleményében. Az AirBridge képviselői úgy gondolják, hogy a cég ésszerű üzleti ajánlatot tett, annak minden mondatát garanciákkal támasztotta alá, és messze túlteljesítette az ÁPV Rt. eredeti elvárásait. Leszögezik: „társaságunk vezetése bízik abban, hogy az ÁPV Rt. mai döntése nem okoz helyrehozhatatlan károkat a Malév Rt. életében”.
*****
Nem volt rizikóvizsgálat. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok nem készítettek kockázatelemzést a Malév-privatizációs döntés előtt, így olyat sem, amely sajtóinformációk szerint biztonsági kockázatról szól – ezt Tóth András, a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár mondta tegnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése után. Erre akkor került volna sor – jegyezte meg –, ha az ÁPV Rt. ma a légitársaság eladása mellett döntött volna. Mint az MSZP-s politikus fogalmazott: ekkor is a privatizációs szervezetnek kellett volna felkérnie a szolgálatokat az elemzés elkészítésére egy 2004-es kormányhatározat előírása alapján – az eladásról szóló döntés után. Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke az államtitkár szavaira úgy reagált: ha ez a szolgálatok eljárása, akkor már érthető, hogy miért lehetnek botrányos privatizációk Magyarországon. Nem végezhetik el a szolgálatok a szükséges vizsgálatokat még a privatizációs eljárás elején, holott így meg lehetne állapítani a kockázatokat, és ahhoz lehetne igazítani az eljárást – tette hozzá a testület fideszes elnöke, aki szerint pártja a nemzetbiztonsági bizottságban feltétlenül visszatér még erre a kérdésre. Egyben örömmel nyugtázta, hogy az ellenzék és a sajtó fellépésének köszönhetően, valamint a Malév-dolgozók sztrájkfenyegetésének eredményeképpen egyelőre lekerült a napirendről a légitársaság magánosítása. A nemzetbiztonsági bizottság ülése egy MSZP-s ügyrendi javaslatnak köszönhetően félbeszakadt, mivel a szocialisták úgy látták: miután kockázatelemzés nem készült, nincs miről beszélni. (P. G.)
Rekordajánlatok a Budapest Airportra
A magyar konzorciumot nem hívták meg a pályázat második fordulójába
Öt aspiránst hívott meg a Budapest Airport (BA) Rt. pályázatának második fordulójába az ÁPV Rt., ám a TriGránit, Mol, OTP alkotta magyar konzorcium nem került be az ötös fogatba. A Ferihegyi repülőteret üzemeltető társaság részvényeinek 75 százalék mínusz egy szavazatát megtestesítő részvénycsomagjára nettó 202 és 390 milliárd forint közötti ajánlatok érkeztek.
Munkatársunktól
Rekordösszeg várható a Budapest Airport Rt. privatizációjából, hiszen a beérkezett pénzügyi ajánlatok szerint a ferihegyi repteret üzemeltető társaság jelenlegi nyereségének ötvenszeresét is hajlandók megadni a befektetők – közölte Veres János pénzügyminiszter az ÁPV Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették, az alábbi öt pályázó került a tender második körébe: a BAA (többek között a londoni Heathrow Gatwick Standsted repülőterek üzemeltetője), Hochtief és a HTAC konzorciuma (a Hochtief többek között a düsseldorfi, a hamburgi és az athéni repülőterek üzemeltetője), a Fraport és a Deutsche Bank konzorciuma (többek között a frankfurti és a frankfurt-hahni repülőterek üzemeltetője), a Macquarie Airports (többek között a római, a brüsszeli és sydneyi repülőterek üzemeltetője), valamint a Copenhagen Airports. A pénzügyminiszter hozzátette: ebben a fordulóban az ajánlatok értékelése a hosszú távú stratégiai és fejlesztési tervek, valamint a pénzügyi ajánlat és annak megalapozottsága alapján történt.
Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke elmondta: a 8,02 milliárd forint jegyzett tőkéjű BA Rt. 75 százalék mínusz egy szavazat tulajdoni hányadára kiírt privatizációs pályázat előminősítő szakaszában a kilenc pályázó pénzügyi ajánlata nettó értéken, azaz áfa nélkül számítva 202 és 390 milliárd forint között mozgott, és a következő fordulóba meghívott öt pályázó árajánlata kivétel nélkül az ársáv felső felében helyezkedett el. Hozzátette: a második fordulóban nem lehet kisebb összeget ajánlani az első fordulóban rögzítettnél, és a BA fejlesztése nyomán százmilliárd forintos beruházással is számolni lehet.
Mészáros kifejtette: a privatizációból származó állami bevétel három tételből áll: az ÁPV Rt.-nek fizetett vételár a 75 százalék mínusz 1 részvényért, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) egy összegben fizetendő, 75 évre szóló vagyonkezelési díj, és a KVI-nek fizetett vételár a BA Rt. által jelenleg vagyonkezelt ingóságok megvásárlásáért. A privatizációt követően a Ferihegyi repülőtér továbbra is a magyar állam kizárólagos tulajdonában marad – hangsúlyozta az ÁPV elnöke.
A második fordulóba meghívott öt pályázó november 2-án adhatja be jogilag kötelező érvényű ajánlatát, amelyek elbírálásakor a legfontosabb szempont a pénzügyi ajánlat lesz, a fejlesztési, működtetési garanciavállalások mellett – szögezte le Mészáros Tamás.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a Mol–OTP–TriGránit konzorcium egy korrekt versenyben maradt alul a BA Rt. privatizációjában. A továbbjutott pályázók ugyanis olyan összeget ajánlottak, amely meggyőző, és szakmailag is jó piaci szereplők. Csányi Sándor elárulta, hogy a háromszereplős konzorcium a 202–390 milliárd forintos ajánlati ársávban az alsó határhoz volt közel. Csányi a riportban azon véleményének adott hangot, hogy az OTP remélhetően még profitálhat a repülőtér privatizációjából a nyertes pályázó finanszírozása révén.
*****
Az ÁPV Rt. igazgatósága tegnap döntött arról is, hogy egyetlen jelentkezőt sem hív meg a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. 99 százalékos állami részvénycsomagjára kiírt pályázat második fordulójába, így az ÁPV Rt. visszavonja az értékesítésre kiírt pályázati felhívást.
Pártvélemények
fidesz. Az ÁPV Rt. Malév-privatizációval kapcsolatos döntése annak köszönhető, hogy a magyar kormánykörökből többen is tartották a markukat a nemzeti légitársaságért, és úgy tűnik, a háttérben összevesztek a koncon – jelentette ki Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke. A nagyobbik ellenzéki párt frakciója botrányosnak tartja a privatizáció körülményeit, ezért kezdeményezik, hogy a parlament költségvetési bizottságának ellenőrző albizottsága megismerhesse az eljárás során keletkezett dokumentumokat és kivizsgálhassa a történteket. Az ellenzéki politikus utalt a Népszabadságban nemrégiben megjelent információra, amely szerint az AirBridge Rt. konkurens ajánlattevő cég olyan üzleti körből alakult meg, amelyben a miniszterelnök több korábbi üzlettársa jelentős részesedéssel rendelkezik. Akkor Batiz András kormányszóvivő határozottan cáfolta, hogy Gyurcsány Ferenc eltiltotta volna az ÁPV Rt.-t a konkurens az AirBridge Rt.-vel való szerződéskötéstől. Rogán megjegyezte, kíváncsi volna, vajon az elmúlt négy hét eseményeinek tükrében is ugyanezen az állásponton van-e a kormányszóvivő. A Fidesz azt szeretné, hogy a költségvetési bizottság albizottsága megismerhesse az ÁPV Rt.-nél a privatizáció kapcsán keletkezett dokumentumok mindegyikét, a pontos ajánlatokat, a privatizációs társaság által lefolytatott tárgyalásokat, az ÁPV Rt. különböző testületeinél keletkezett jegyzőkönyveket, valamint annak a tárgyalásnak a feljegyzését, amely Veres János pénzügyminiszter, akkori miniszterelnöki kabinetfőnök és az AirBridge magyarországi képviselője közötti, december 8-i tárgyalások pontos menetét tartalmazza. Rogán az utóbbi kapcsán jelezte: tudni szeretné, vajon előre odaígérte-e bárki a nemzeti légitársaságot akár az AirBridge Rt.-nek, akár másnak. Kijelentette, a Fidesz bízik abban: sem az ÁPV Rt. illetékesei, sem a kormány nem zárkózik el attól, hogy ezek a dokumentumok a parlamenti albizottság, illetve a nyilvánosság számára megismerhetők legyenek.
mszp. – Az MSZP-frakció üdvözli az ÁPV Rt. igazgatóságának megalapozott, szakmai döntését – közölte Kovács Tibor, a parlament költségvetési bizottságának tagja az MTI-vel. A szocialista képviselő szerint a jelenlegi „hiszterizált helyzetben és ajánlatok mellett” az értékesítés lehetetlenné vált. Kovács pártja nevében elmondta, hogy továbbra is szükségesnek tartják a légitársaság magánosítását a cég óriási veszteségei miatt, amely „nagyobb része egyébként az Orbán-kormány ideje alatt keletkezett”. – Semmi sem sürgeti ugyanakkor az ÁPV Rt.-t, hogy ne keresse meg a jelenleginél jobb ajánlatot tévő befektetőket – közölte Kovács Tibor.
Szdsz. Az SZDSZ elnöke szerint a Malév privatizációjának nincs alternatívája, ezért ha a Budapest Airport Rt. privatizálása lezárult, ismét meg kell hirdetni a pályázatot. Kuncze Gábor hangsúlyozta, hogy a légitársaságot privatizálni kell, és ezt akkor kell megtenni, ha szakmailag és üzletileg egyaránt megfelelő ajánlat érkezik, vagyis ha a vállalat jövője biztosított, az üzleti kibontakozás látható. – Az eladást indokolja az is, hogy az EU-s jogszabályok szerint az állam nem tudja támogatni a légitársaságot – fűzte hozzá a szabad demokrata politikus. Kuncze szerint a Malév privatizációja kapcsán a Fidesz nem szakmai és üzleti szempontokat mérlegel, hanem érzelmekkel próbál manipulálni, és politikai alapú megszólalásai vannak.
Mdf. Nagyon jó döntésnek tartja Herényi Károly, hogy a Malévot nem adta el az ÁPV Rt. Mint az MDF frakcióvezetője fogalmazott: egy ajánlat sem volt szakmailag jól kidolgozva, ráadásul az egyik jelentkező sem vállalta a légitársaság milliárdos adósságának visszafizetését, így azt a kormánygarancia miatt a jövőben is az államnak kellett volna átvállalnia. Herényi Károly nem tartaná szerencsésnek, ha az Airport Rt. eladása után még ebben a ciklusban újra kiírná az ÁPV a Malév privatizációs tenderét.
