Emelkedő munkanélküliséggel és stagnáló foglalkoztatási helyzettel számolnak az idei év fennmaradó részére a hazai elemzők és gazdaságkutató-intézetek, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatainak ismeretében a jövő év első felére sem várnak érdemi javulást. A statisztikai adatsor értelmében nem történt elmozdulás a foglalkoztatásban: a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2,784 millió fő volt, annyi, mint egy évvel korábban. A most közölt adatok arra is rávilágítanak, hogy egyre nagyobb a lemaradás a kormány felzárkózási programjában meghatározott foglalkoztatási mutatókhoz képest: az Európai Uniónak benyújtott magyar konvergenciapálya az idei évre majdnem négymillió foglalkoztatottat ígért, az alkalmazásban állók száma azonban ennél lényegesen alacsonyabb.
A júniusi nettó keresetek 8,5 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet, ami 4,5 százalékos reálkereset-növekedésnek felel meg, ám a mostani kimutatást jelentősen feljavította a költségvetési szféra 13. havi illetményeinek 2005-re történő áttolása.
A KSH kimutatása szerint a nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 102 400 forint volt, ezen belül a fizikai dolgozók 74 900 forintot, a szellemi foglalkozásúak pedig 134 100 forintot kerestek. Továbbra is a textiliparban és a mezőgazdaságban a legalacsonyabb az átlagkereset: az alkalmazottak átlagosan havi 72 ezer, illetve 81 ezer forintot visznek haza. A legjobban kereső ágazatnak változatlanul a pénzügyi tevékenység, valamint a villamosenergia-, gáz- és vízellátás számít.
A várható foglalkoztatási kilátásokkal kapcsolatban Gárgyán Eszter, az OTP Bank elemzője lapunk érdeklődésére kifejtette: idén a tavalyinál magasabb munkanélküliség, a foglalkoztatási helyzetben pedig stagnálás várható. A két évvel ezelőtt mért 5,5 százalékos és a tavalyi 6,3 százalékos munkanélküliségi ráta után az elemző idén 7,1-7,2 százalékos munkanélküliségre számít.
Bernáth Ildikó, a Fidesz foglalkoztatási munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta: a foglalkoztatásban azért nem várható javulás, mert a hazai kis- és középvállalkozásokat a magas adó- és járulékterhek akadályozzák az új munkahelyek teremtésében. Emlékeztetett: a 250 milliárd forintból gazdálkodó munkaerő-piaci alapból mindössze 40 milliárd forint jut új munkahelyek létrehozására.
origo.hu
Budai Gyula feljelentette Toka tábornokot szolgálati visszaélés miatt
