Új egyensúlyra van szükség egyrészt a megszokott mintákhoz való alkalmazkodás, másrészt pedig a jól megalapozott saját kezdeményezések között – fogalmazott az államalapítás ünnepének nyitórendezvényén szombaton, a Parlament épülete előtti tisztavatón a köztársasági elnök. Sólyom László a beszédében azt hangsúlyozta, hogy Szent István királyunk igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban. Most nekünk ebben a globális világban kell elhelyeznünk Magyarországot, és innen nézve jó döntés volt, hogy az EU tagjává lettünk – tette hozzá az államfő, majd megjegyezte, ebben az új helyzetben is érvényes István tanítása: a szuverén helymeghatározás, az öntudat és az önbecsülés.
Feltette a kérdést, vajon elegendő-e, hogy a magyar parlament csupán tájékoztatást kap a kormánytól, vajon nem baj-e, hogy a magyar érdekképviseletek, a civil szervezetek oly kevéssé hallatják hangjukat az európai ügyekben? Sólyom László szerint meg kell tanulnunk István királytól, hogy képesek vagyunk önálló teljesítményre Európa és a világ dolgaiban. A határon túli magyarok vonatkozásában azt mondta: az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresiklott, amely „nem maradhat így!” Közölte: meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. Így tudjuk csak belátni, mi az, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából – hangsúlyozta Sólyom László. Felhívta a figyelmet, hogy az emberi jogok érvényesülése Magyarországon olyan kincs, amelyet őriznünk kell. Még a terrorizmus elleni védekezés sem vezethet oda, hogy a szabadságjogokat a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozzák. A rendszerváltás utáni időszakról Sólyom László úgy vélekedett: a ránk szabaduló fogyasztói értékrend, a pénz egyeduralma, az egyre taszítóbb stílusúvá váló politizálás csak elfedte, csak eltakarta a bennünk lévő jót. Hiszen az ország él, és bár nem ez áll az újságok címlapjain, az emberek megállták a helyüket a nehéz időkben – jelentette ki.
Fricz Tamás politológus: Sólyom László ünnepi beszéde az első olyan köztársasági elnöki beszéd volt, amely mondani is akart valamit. Komoly történelmi összefüggésekre mutatott rá, amelyek tanulsággal szolgálhatnak a jelenkor számára is. Minőségi váltás következett be, a beszéd megmutatta, hogy nem passzív államfő kíván lenni, hanem formálni kívánja a közélet viszonyait. Szavaiból kiderült az is, hogy az államfőnek kritikus véleménye van a magyar politikai életről, ezért ahol lehet, beavatkozik majd a folyamatokba, hogy megvalósuljanak azok a nemzeti feladatok, amelyeket teljesítenie kell a mindenkori kormánynak. Sólyom László látványosan szakított a Kovács László által hangoztatott „merjünk kicsik lenni” gondolattal is, amikor arról beszélt, hogy európai uniós tagságunk ellenére meg kell őrizni a szuverenitásunkat. Bal- és jobboldal felett álló, nemes beszéd volt.
