Második helyen kezd az új köztársasági elnök

Jól sikerült a köztársasági elnöki hivatalát ma elfoglaló Sólyom László debütálása a politikusok rokonszenvlistáján: egyből a második helyet foglalta el a rangsorban, amit elődje, Mádl Ferenc vezet. Az államfőválasztás körüli pártpolitikai ütközetek nyomot hagytak a választókban, a két koalíciós párt vezetője hátrább került a sorban. A két potenciális miniszterelnök-jelöltet nézve kiderül, összességében kedvezőbb Orbán Viktor megítélése Gyurcsány Ferencénél – összegezhető a Tárki–Századvég felmérése.

Meglehetősen nagy bizalommal és rokonszenvvel tekint a magyar társadalom a köztársasági elnöki intézményre – erre a következtetésre jutott a Tárki–Századvég júliusi közvélemény-kutatásában, amely a politikusok rokonszenvmutatóit is górcső alá vette. A felmérésben most először szerepel a köztársasági elnöki hivatalát ma elfoglaló Sólyom László, aki máris a lista második helyét szerezte meg. A rokonszenvrangsort Mádl Ferenc távozó államfő vezeti, aki a statisztikai hibahatárt jóval meghaladó mértékben, hét ponttal lépett előre a márciusi felmérés óta. A 2000-ben leköszönt Göncz Árpád volt köztársasági elnök esetében is hasonló, sőt Mádl Ferencénél is magasabb növekedés mutatkozott azután, hogy elnöki mandátuma a végéhez közeledett. Sólyom László megválasztott köztársasági elnök induló ismertségi szintje 79 százalék, míg rokonszenvindexe 62 pont. Összehasonlításképpen: 2000 júliusában az éppen megválasztott Mádl Ferenc ismertsége 74 százalék, rokonszenvindexe pedig 63 pont volt.
Az államfőválasztáson vesztes szocialista jelölt, Szili Katalin házelnök a még hivatalban lévő és a megválasztott köztársasági elnök után, a harmadik helyen áll 56 ponttal, ami az előző, márciusi adatokhoz képest nem jelent érdemi elmozdulást. A júliusi adatok összességében arról tanúskodnak, hogy a köztársaságielnök-választás körüli kemény pártpolitikai ütközetek nyomot hagytak a választókban: a két koalíciós párt vezetőjét büntették a szavazók, Hiller István MSZP-elnök és Kuncze Gábor SZDSZ-elnök is a hibahatárt meghaladóan, 5–6 ponttal került hátrább a sorban. Kuncze így a 22 politikus nevét tartalmazó lista negyedik helyéről a kilencedikre esett vissza, Hiller a tizenegyedikről a tizenötödikre. Az időszak harmadik nagy vesztese Magyar Bálint oktatási miniszter, aki az érettségibotrány után szintén szokatlanul magas, hatpontos csökkenést könyvelhet el. Orbán Viktor Fidesz-elnök 50 ponttal a lista ötödik helyét foglalja el, riválisa, Gyurcsány Ferenc 48 ponttal a hetediket. Ez az előző, tavaszi felméréshez képest azt mutatja: Orbán indexe nem változott, Gyurcsányé kismértékben, egy ponttal csökkent.
A Tárki–Századvég felméréséből az derül ki, hogy összességében is kedvezőbb Orbán Viktor megítélése Gyurcsányénál. A két potenciális miniszterelnök-jelölt esetében azt a képet igyekeztek felmérésükben körvonalazni, amelyet a választók 12 meghatározott tulajdonság alapján alkotnak a politikusokról. Egyebek mellett az derült ki ebből, hogy Gyurcsány és Orbán két-két ponton kényszerült kisebb veszteségeket elkönyvelni a választói megítélést tekintve. A korábbi eredményekhez képest kevésbé tartják humorosnak, és ami ennél fontosabb, magabiztosnak a miniszterelnököt. A Fidesz első emberének pedig az előző méréshez képest kedvezőtlenebbül osztályozták a megbízhatóságát és tisztességét. Ez a Tárki–Századvég szerint öszszefüggésben lehet állítólagos „vagyongyarapodását vizsgáló” parlamenti bizottság tevékenységével.
A vizsgálat kitér arra is, az Gyurcsány–Orbán vita főkérdése egyrészt az volt: Gyurcsány képes a szocialista szavazótábornak bemutatni, hogy ő a baloldal egyedüli potenciális, Orbán Viktorral versenyt felvenni képes vezetője, másrészt hogy folytatódik-e Orbán nyitása a középen, illetve a baloldalon álló választói csoportok irányába. A közvélemény-kutatás mindkét kérdés tekintetében igenlő választ jelzett.