Megint halogat a NASA

Nem bocsát fel űrrepülőt a NASA jövő év márciusa előtt. A kitűzött időpont hat hónapos csúszást jelent az eredeti tervhez képest. Tudósok szerint megpecsételődhet a Nemzetközi Űrállomás sorsa, ha nem sikerül gyorsan úrrá lenni az űrrepülőgépek ismétlődő technikai gondjain.

Szeptember helyett csak a jövő év márciusában lövik fel a következő amerikai űrrepülőgépet – közölte a hét végén az amerikai űrkutatási ügynökség. A NASA szakemberei szerint hat hónapnál rövidebb idő alatt nem tudják megállapítani, miért váltak le hőszigetelő elemek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) induló Discoveryről a július 26-i start után, és még orvosolni is kell a gondot – adta hírül a Reuters.
A visszatérő Discovery, amely augusztus 9-én a mostoha időjárás miatt a floridai Cape Canaveral helyett a kaliforniai Edwars légitámaszponton landolt, csak egynapos késéssel indulhatott vissza Floridába. Az AP beszámolója szerint az átalakított Boeing 747 hátára erősített siklónak szombaton kellett volna megérkeznie a floridai bázisra, de egy nappal elhalasztották az útját, ezúttal is a rossz idő miatt.
Az eredeti terv az volt, hogy a következő tesztrepülésre az Atlantis űrrepülő száll fel szeptemberben, a Discovery pedig a floridai Kennedy Űrközpontban várakozik, hogy szükség esetén mentőhajóként eredjen az Atlantis nyomába. A NASA azonban most közölte, hogy jövő márciusban is a Discoveryt bocsátja föl. A meglepő bejelentést nem indokolták, a huzavona azonban ismét felerősítette a kritikákat, amelyek szerint a NASA-nak a Columbia tragédiája óta eltelt két és fél év sem volt elég ahhoz, hogy változtasson az űrrepülők biztonsági rendszerén.
Mivel az ISS felépítéséhez szükséges elemeket csak az űrrepülőgépek képesek szállítani, egyre többen aggódnak amiatt, hogy a százmilliárd dolláros űrbázis ócskavassá válik, ha a NASA-nak nem sikerül mielőbb újraindítani a programot. Mások az ISS létjogosultságát is megkérdőjelezik, mondván: az űrállomásba ölt összegből hatszáz, robotokkal felszerelt űrjárművet lehetett volna a Marsra küldeni. Az ISS-en a majdani Mars-utazások megtervezéséhez gyűjtenek tapasztalatokat. Az űrlaboratórium létrehozásában tizenhat ország vesz részt, és számos értékes műszer vár arra, hogy az amerikai űrsiklók rendeltetési helyére juttassa. A Columbia balesete óta azonban egyedül a Discovery szállhatott fel, és a program újabb halasztása azt jelenti, hogy összesen hároméves lemaradással kell számolniuk az ISS építőinek. Az eredeti terv szerint 2010-re kellene felépülnie az űrbázisnak.
Az ISS-re a legszükségesebb felszereléseket, valamint az élelmet és a vizet egyelőre csak a kis kapacitású orosz Progressz teherűrhajók juttatják el. Október elején indul útnak a következő Szojuz is, amely az ISS új legénységét viszi. Az orosz űrkutatási ügynökség, a Roszkozmosz bejelentette: a jövő évtől Oroszország térítést kér minden, az ISS-re irányuló szállítmány célba juttatásáért.