A rádió születésnapi éve jó alkalom arra, hogy fellapozzuk, mit sugárzott a rádió (és majdan a televízió) Szent István ünnepén az elmúlt nyolcvan évben. 1925. augusztus 15.: (Magyar Rádió Újság már van, a műsor sugárzására azonban még pár hónapot várni kell. Elgondolkoztató azonban, ami a román rádiótörvény megjelenésével kapcsolatban olvasható) „Szomszédaink közül végre utolsónak Románia is törvényt hozott a rádióról. Kíváncsian vártuk ezt az eredményt, mert hiszen közelről érdekel minket, hogy elszakadt véreinknek mennyiben lesz módjában a nemzetközi rádiót élvezni, s nem fogja-e megakadályozni a hatalmi önkény azt, hogy ahova az írott magyar szó be nem juthat, az egész világon egyenlően kisugárzó rádió szava némi vigaszt nyújtson a szenvedőknek. […] Az engedély nélkül üzemben tartott állomások, valamint a pecsétekkel el nem látott készülékek elkoboztatnak, a tulajdonos pedig hat hónaptól egy évig terjedő elzárással büntettetik. […] Szegény testvéreink! Ti, úgy látszik, kevesen fogtok odaát rádiózni.”
1935. augusztus 20.: Budapest I. 8 (óra). A Szent István-napi körmenet közvetítése a Várból. Beszélő Koudela Géza dr. (Koudela Géza zeneíró, zeneszerző és orgonaművész volt, a Zeneművészeti Főiskola egyházzenei tanszékének tanára.) 9. Egyházzenei ének és szentbeszéd a budavári koronázó főtemplomból. A szentbeszédet mise közben, evangélium után Drahos János dr. esztergomi prelátus-kanonok mondja. 13.20. Rádiókrónika. Elmondja vitéz Somogyvári Gyula (író, 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. igazgatóságának tagja). 23.00. Közvetítés az Ostende kávéházból. Veres Lajos és cigányzenekara muzsikál, Kalmár Pál énekel. (Az amerikai Columbia Broadcasting Corporatin kérésére 15 perces ünnepi műsort állítanak össze, továbbá részleteket adnak a Szent Jobb-körmenetről.) „Befejezés után rövidke időre megjött a jelentés messze-messze távolból, hogy a vétel technikailag tökéletes volt.”
1946. augusztus 20.: Budapest I. 9. Egyházzenei ének és szentbeszéd közvetítése a Bazilikából. (Harminc perc.) 11. Helyszíni közvetítés a Szabadság híd megnyitásáról. (1945. január 16-án robbantották bele a Dunába a gyönyörű művet. De már 1946. augusztus 20-án – elsőként az újjáépülők között – ismét átadhatták a magyar hídépítők a forgalomnak. A felújítást végző mérnökök dicséretére válik, hogy nem kérdezték meg senkitől: felkerüljön-e újra a helyére Magyarország történelmi címere, amely a Nagy Virgil tervezte gyönyörű kapuzatokat a kezdettől díszítette. Nem kérdezték, így megmaradhattak. Ahogy a turulok is, a magyar ősmondák szimbolikus madarai, amelyeket 1946-ban forradalmi lendületű újítók akartak volna eltávolítani eredeti helyükről, a pillérek kapuzatának tetejérő.) 18.10. Előadás a stúdióban: István király. Írta Sík Sándor (Költő, író, műfordító, egyetemi tanár; 1948-ban Kossuth-díjat kapott.) – A főbb szerepeket Lukács Margit, Szabó Sándor, Ujlaky László, Szakáts Miklós, Mádi Szabó Gábor, Raksányi Gellért és Bessenyei Ferenc alakította. – A Magyar Rádió című hetilap első oldalán a következő képaláírás olvasható: „Az egész nemzet osztatlan részvéte mellett, Tildy Zoltán köztársasági elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök jelenlétében kísérték utolsó útjára a szabadság öt magyar vértanúját: Sallai Imrét, Fürst Sándort, Rózsa Ferencet, Schönhertz Zoltánt és Ságvári Endrét. Gerő Ernő, Rajk László, Farkas Mihály és Révai József vállukon viszik az egyik koporsót.”
1955. augusztus 20.: (A Magyar Rádió első oldalának képaláírása) „Épül Németh János háza – 11 más családi házzal együtt – a zircaklipusztai Hajnal tsz-ben.” Kossuth rádió. 10.10. Zenés műsor öreg munkások tiszteletére. 16.00. Alkotmányunk ünnepén. Riportműsor az ország több részéből. 16.20 Yves Montand hangversenye Obraszcov kalauzolásával. 19.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. A Moszkvai Rádió összeállítása. 20.20. „Mintha már találkoztunk volna…” Humoros hangos híradó. (A műsorról írott előzetesben az áll, hogy a rejtvény első helyes megfejtői jegyet kapnak a szeptember 25-i magyar–szovjet futballmeccsre. Ez volt az a mérkőzés, melynek során Puskás a 87. percben tizenegyesből egyenlített – 1:1. Ha nem lövi be, a mai napig él a gyanú: a szovjeteket nem volt szabad legyőzni…)
1965. augusztus 20.: Kossuth rádió. 8.00. Alkotmányunk ünnepén. Beszédet mond Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. 18.05. Találkozások az Alkotmány Napján. Hangképek, tudósítások az ünnepi nagygyűlésekről.
(A televízióban is látható és hallható Dobi István beszéde.) Televízió. 9.55. Karnevál a Dunán. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség vízi parádéjának közvetítése. 18.16. Térzene a Halászbástyáról. Helyszíni közvetítés. 19.50. Dokumentumfilm Salgótarjánból.
1975. augusztus 20.: (A Rádió és Televízió Újság hetilapjában olvashatjuk) „Örvendetes tény, hogy a rádió nem áll be azok sorába, akik a nyarat a kulturális program hígításának idejeként fogják fel.” (Magyar Nemzet) Kossuth rádió. 12.55. Az államalapító István királyra emlékezünk. Petőfi rádió. 8.35. Harmincéves a Ludas Matyi. A műsort vezeti: Peterdi Pál és Radványi Barna. Televízió. 1. műsor. 10.00. Tisztavatás. Közvetítés a budapesti Kossuth Lajos térről. 10.55. Budapesti Honvédelmi Nap. Vízi és légi parádé közvetítése a Duna-partról. 16.50. Csepel. Dokumentumfilm-sorozat. III. Csőgyári beszélgetések. (Cikk a rádióújságban) „Ady hangja nem maradt ránk. De a legtöbb felvétel az ő verseiből van a rádió gyűjteményében. A Sírni, sírni, sírni Ódry Árpád előadásában is megmaradt. Ódrynak volt egy különleges szavalóinge. Ennek a mellrésze csak éppen hogy fércelve volt a gallér alatt, és szavalás közben, az indulat csúcsán széles mozdulattal tépte le, vágta a cafattá gyűrt rongyot a közönség lába elé. A hatás óriási volt.”
1985. augusztus 20.: (Interjú a rádióújságban Bőzsöny Ferenccel, „a Duna-partokat bezengő basszus gazdájával”. Kérdés: „Mióta bemondó?” Válasz: „Jókor kérdi, épp e héttől ketyeg az óra: harmincadik rádiós évembe léptem. Az ünnepi műsornak viszont nem emlékszem pontosan, mióta vagyok a házigazdája, egy biztos, tíz évnél nem régebben.” „Elszorul néha a torka?” „Ha igen, kisegítenek a hangszórók. Huszadikán kétszáznál is több működik majd a rakpartokon.” Petőfi rádió. 9.05. István, a király. Részletek Szörényi Levente–Bródy János rockoperájából. 14.00., 15.05. Tudósítás a Balaton-átúszó-bajnokságról.
1995. augusztus 20. (A rádióújságban: Novotny Zoltán írása egy aranylakodalomról. „Szepesi György ötven esztendővel ezelőtt kötött házasságot a sportrádiózással – olvashattuk. – Pályáját az 1945. augusztus 20-án lejátszott magyar–osztrák labdarúgó-mérkőzés közvetítésével kezdte.” (A háború után személyes követelése volt Ries István igazságügy-miniszternek, hogy Pluhár Istvánt hosszabb szilenciumra ítéljék, mert – hiába igazolta őt a rádió – nem volt hajlandó megjelenni a sportolók önálló igazolóbizottsága előtt. Schöpflin Gyula, a rádió akkori műsorigazgatója így kényszermegoldáshoz folyamodott: az augusztus 19-i magyar–osztrákot Tabi Lászlóra, a kitűnő sporthírlapíróra és humoristára bízták, míg a második találkozót – augusztus 20-án Szepesi Györgyre.) Kossuth rádió. 10.05. Római katolikus szentmise közvetítése a kalocsai székesegyházból. 20.05. Egy rádiós naplójából. Sebestyén János műsora. […] Magyarországi események – a Szent Jobb érkezése amerikai katonai kísérettel. Televízió 1. 16.50 Szent István intelmei. 17.00. Szentmise és Szent Jobb-körmenet közvetítése a budapesti Szent István-baziliából. 22.50. Tűzijáték. (A Duna TV egész napi műsorát a Szent István-napnak szenteli. Ilyen gazdag programot elektronikus média korábban soha nem állított össze.) 8.05. Ének Szent István királyhoz. 15.00. Szent István-kápolna Kézdiszentléleken. 15.30. Emlékképek. Szent-István-napi ünnepségek régi híradókban stb.
origo.hu
Szétrágja az autót a nyest? Így védekezzünk!
