István király tudhatta, hogy csak megőrizve lehet meghaladni, és meghaladva lehet megőrizni. Tudhatta, hogy csak úgy lehet a magyarságot Európa részévé tenni, ha erős nemzetet épít – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Szabad Európa Központ Nemzeti összefogás Európában elnevezésű tanácskozásán, amelynek díszvendége Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Dalma asszony volt. A volt miniszterelnök hangsúlyozta: nem létezhet nemzeti kulturális keretektől és családi közösségektől megfosztott globális emberi közösség. – A családok és a nemzet egységét, a nyelvet és a nemzeti kultúrát védő politika nem ellensége, hanem előfeltétele a globális szemléletnek – összegezett, hozzátéve: „a XXI. század biztató lehetőségeket kínál a XX. században kifosztott és szétdarabolt magyar nemzetnek, a lebomló államhatárok, a bürokrata államok korszakának alkonya, a szabad mozgás, a vállalkozás szabadsága megnyitja az utat a magyar nemzet újraegyesítése előtt”. Ennek azonban feltétele, hogy a szétszabdalt magyarságot egyetlen jól működő gazdasági övezetté tudjuk szervezni.
– Magyarország jövője nem a 10 milliós Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van – hangsúlyozta Orbán, aki szerint a XXI. századi Európában csak azok a nemzetek lesznek előnyben, amelyek tántoríthatatlanul képviselik nemzeti érdekeiket az európai együttműködés legmagasabb fórumain. Úgy látja, egy nemzet akkor erős, ha van bátorsága szembenézni a valósággal, illetve, ha vannak közös céljai, amelyeknek mindenki részese lehet. Szerinte ezeknek most híján vagyunk.
Miközben napról napra nő a munkanélküliség, azt halljuk, nagy a jólét, és az omladozó vakolatú falakra felmázoljuk, hogy bennünket irigyelnek ma a nyugat-európai országok. Hiányoznak a közös célok is, amelyek – mint fogalmazott – abroncsként tartanák össze a széthullásra amúgy hajlamos nemzetet. Márpedig Orbán szerint így nem lesz közös felemelkedés. Az őszinte szembenézés az elmúlt 15 évvel azt eredményezhetné, hogy rájövünk, az embereknek nem a demokráciából van elegük, hanem abból, ahogyan azt működtetik. Úgy vélte, a magyar demokráciát meg kellene reformálni, mert az ország polgárai magyar emberhez méltó életre vágynak, „ahol a gyermek nem teher, a munka nem alamizsna, a hit nem szégyen, ahol a nyugdíj nem segély, a tanulás nem kiváltság, az egészség nem üzlet, az otthon nem vágyálom”.
– Ha figyelünk István király életművére, meghallgatjuk 1956 üzenetét, nem felejtjük el az összefogás erejét, ami 15 éve visszaszerezte a nemzet függetlenségét és megnyitotta az utat a szabadság előtt, megérthetjük, vagy együtt fogunk felemelkedni, vagy sehogy sem – zárta beszédét Orbán Viktor.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus 20-án a Parlamentben, az állami kitüntetések átadása után Szent István intelmeire utalva megállapította: erős és teherbíró, egységes nemzet csak tagjainak sokféleségében és sokszínűségében létezhet. Mint mondta, a különböző életutak mind egyfelé: előre és fölfelé próbálják a nemzetet vinni.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke augusztus 20-án Székesfehérvárott arról beszélt, hogy az államalapító tudta: „mindenekelőtt egység kell és nyitottság. Egység, de korántsem a vérszerződések egysége, mert az már nem elég. Több és más kell hozzá.
Hiller István, az MSZP elnöke Szolnokon, a vízi karneválon ünnepelt, ahol arra hívta fel a figyelmet: miután az elmúlt 15 évben Magyarország végrehajtotta a békés rendszerváltást, majd tagja lett az uniónak, itt az idő, hogy új és közös célokat fogalmazzunk meg. Kijelentette, hogy Magyarországon ma vannak új és nagy célok, de azok nem közösek. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök Tökölön elhangzott ünnepi beszédében az uniós csatlakozásról szólva úgy ítélte meg, azzal „visszavittük Magyarországot oda, ahová tartozónak mindig is gondolta magát, és ahová Szent István is kötni akarta, kiteljesítettük Szent István életművét, egy sok kultúrájú nemzetközösségbe léptünk be”. Dávid Ibolya MDF-elnök egy, a pártja honlapján közzétett köszöntőben emlékezett meg az ünnepről. Ebben nemzeti összefogást sürgetett.
Jobbik: emeljék a kereszténység eszméjét az alkotmányba! Annak kivédése érdekében, hogy üldözött palesztinok legyünk saját hazánkban, minden eszközhöz jogunk van, beleértve az árulók felnégyelését is – mondta ünnepi beszédében Csurka István, a MIÉP Hősök terén tartott nagygyűlésén. A Jobbik eközben arra tett javaslatot: a kereszténység eszméjét iránytűként helyezzék el a Magyar Köztársaság alkotmányának általános rendelkezései közé. Bégány Attila (Jobbik) szerint ez értelemszerűvé tenné, hogy az állam és az egyház szétválasztásának az alaptörvényben rögzített elvét lecseréljük az állam és az egyházak együttműködésének elvére. (MN)
