Orosz–kínai demonstráció

Közös orosz–kínai hadgyakorlat kezdődött tegnap Vlagyivosztokban, amelyen egy héten át tízezer katona, közöttük 1800 orosz vesz részt. A Békemisszió–2005 fedőnevű manőver a két ország történetében az első közös gyakorlat.

A hadgyakorlat nagyobbik része a Sárga-tengeren, a kelet-kínai Santung (Shandong) tartománybeli Santung-félsziget magasságában zajlik. A lebonyolítási terv szerint a tízezer katona bevonul az ENSZ megbízásából egy képzeletbeli harmadik országba, hogy véget vessen az ott fellángoló etnikai viszálynak, és lesújtson a terrorizmusra. A manőveren India, Irán, Pakisztán és Mongólia megfigyelői is ott vannak, az Egyesült Államok ugyanakkor nem kapott meghívást.
A szakértők és politikusok természetesen élénken találgatják a hadgyakorlat valódi üzenetét, megállapítva, hogy az legfőképpen az Egyesült Államoknak szól. Tény, hogy a manőverek arra figyelmeztetik Washingtont, hogy csökkentse közép-ázsiai bázisait és általában ázsiai katonai jelenlétét. Legalábbis ezt a szándékot olvassák ki amerikai megfigyelők. Legalább ilyen érdeklődéssel követik az eseményeket Tajvanon is, ahol szintén hadgyakorlatot tartanak. Az időzítés aligha véletlen. Amint a The Washington Times e feltételezések kapcsán fogalmaz, a terrorizmusra való utalás a hadgyakorlatok rendezői részéről megfelel annak a kínai szóhasználatnak, amely a fogalmat a szeparatizmusra is kiterjesztve értelmezi, vagyis ily módon a manőverek a Pekingben szakadár tartománynak tekintett Tajvan mellett elkötelezett Amerika ellen irányulnak.
Az összefogás logikus is lenne, figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok a régióban éppen e két ország visszaszorítására törekszik, és külpolitikájában is visszatérni látszik a 2001. szeptember 11. előtti időkhöz, amikor a fő vetélytárs Peking és Moszkva volt. Mások ezzel kapcsolatban azt latolgatják, hogy a közös gyakorlat lépés afelé, hogy az utóbbi időben némiképp aktivizálódott sanghaji együttműködést a NATO regionális alternatívájává alakítsák át, amelynek fő feladata ily módon a közép-ázsiai térség stabilitásának biztosítása lehet. Kínai részről feltehetően elsősorban Tajvan elrettentése és Amerika feltartása jelenti a fő motivációt, Oroszország érdekei azonban nem okvetlenül esnek teljesen egybe ezzel. Moszkvai elemzők szerint az orosz fél elsősorban Tu–95-ös és Tu– 22M típusú bombázóit kívánja demonstrálni, Kína ugyanis tavaly kétmilliárd dollár értékben vásárolt orosz haditechnikát. Oroszország számára – teszik hozzá – a fegyverpiac jelenleg fontosabb, mint Kína támogatása Tajvan ellenében, és a válság kiéleződése esetén Moszkva minden bizonnyal óvatosan félrehúzódna.