A borfelesleg lepárlására várunk

Még nem döntött az EU a beadott krízislepárlási kérelmünkről, várhatóan szeptember második felében kerül napirendre a téma – tájékoztatta lapunkat Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkárhelyettese. A nyáron a HNT kezdeményezésére Magyarország a pincékben lévő jelentős bormennyiség csökkentése érdekében krízislepárlási lehetőséget kért az uniótól ötszázezer hektoliter erejéig. – Ha Brüsszel megadja az engedélyt, akkor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közli a feltételeket, a hatóságok pedig különösen ügyelnek majd arra, hogy ne hamis bort pároljanak le az üzemek – közölte Horváth Csaba, aki a támogatás mértékéről elmondta, hogy a HNT literenkénti 50-60 forintos dotációt szeretne.
– Kicsit tartunk a lepárlástól, mert a szeszipar pillanatnyilag nem tanúsít túl élénk érdeklődést, abban sem vagyunk biztosak, lesz-e elegendő lepárló-, illetve tárolókapacitás – jelentette ki Horváth Csaba. A szakember szerint ötszázezer hektoliter borból lepárlás után mintegy hatvanezer hektoliter szesz keletkezne. A jelenlegi borkészlet 3,1 millió hektoliter, amit az idei bortermés további 3-3,3 millió hektoliterrel növel majd.
– Az érdeklődés intenzitása a meghirdetendő pályázat feltételeitől függ majd – reagált a HNT aggodalmaira Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója. A cégek törekszenek kapacitásaik maximális kihasználásra, de időben szeretnék megismerni ezen lehetőség feltételeit is. A lepárolt alkohol tárolása már nem a lepárlóüzemek feladata, s itthon nincs erre felesleges kapacitás sem, ezért a cégek abban érdekeltek, hogy az unió tulajdonát képező alkohol minél előbb elkerüljön tőlük, azaz felhasználására mielőbb pályázatot írjon ki az EU – tette hozzá Nagy András.
Jásdi István, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke szerint a krizislepárlás nem kínál megoldást a piaci problémákra, mert csak utólag vonja ki a piacról a felesleget. Emellett a módszer költséges, és nem igazán hatékony, s emiatt a jelentős támogatottságot élvező harmadik országokból érkező borokkal szemben nem nyújt kellő védelmet.
– Magyarországon egyensúlyi helyzetet lehetne teremteni a valódi borok piacán, de az elfogyasztott hazai bormennyiség mintegy húsz százaléka hamisítvány. Néhány hamis exporttétel miatt már az EU is felfigyelt a problémára, s valószínűsíthető, hogy Brüsszel nem fog pénzt áldozni arra, hogy eltüntessük a hamisítások miatt keletkezett itthoni felesleget. Ezért – nyomatékosította a borász – a megoldást a hamisítás felszámolása jelenti.