Beszakadt a BUX

A kezdeti bizonytalankodás után ismét belehúzott a Budapesti Értéktőzsde indexe, s a piaci várakozásokat messze túlszárnyalva kora délután már több mint 255 pontos előnyt mutatott az előző napi szintjéhez képest. Ekkor azonban a pénzügyminiszter beismerte, hogy teljesen tarthatatlanok a hiánycélok. A hírre a BUX alig tíz perc alatt több mint 590 pontot zuhant. A bankközi devizapiacon a hazai valuta pedig közel két forinttal gyengült az euróval szemben. A nemzetközi tőkepiacokon közben a tokiói tőzsde négy, a frankfurti pedig több mint hároméves csúcsot állított be. Meggyőző emelkedést mutattak a londoni és a párizsi börzék indikátorai is.

Gyenge emelkedéssel kezdett tegnap a Budapesti Értéktőzsde fő indexe, s kezdetben még bizonytalan volt, hogy elindul-e az előző napi profitok realizálása. Később egyre tisztábban rajzolódott ki, hogy a befektetők még látnak fantáziát a hazai részvényekben. Az óriási vételi kedv nyomán tizennégy órakor a BUX index már a 23 800 pontot is átlépte. Ezen a szinten érte utol a befektetőket a pénzügyminiszter bejelentése az államháztartási hiánycélok drasztikus növeléséről. A befektetői bizalom megrendülése tíz percen belül több mint 590 pontos zuhanást eredményezett az index értékében. Ekkor a vezető részvények közül már csak az addig több mint 3,5 százalékos erősödést jelző Magyar Telekom maradt – már csak egyszázalékos előnnyel – a pozitív oldalon. Ám a BUX ezen a szinten is csak rövid pihenőt tartott, s „dübörgő lendülettel” elindult a lejtőn. A kormányzati hiánykozmetikázásnak betudható lejtmenetnek a BUX 23 078,5 pontos szintjén vetett véget a kereskedés befejezését jelző gong. Ez 347 ponttal alacsonyabb a keddi zárónál és több mint 700 ponttal a napi maximum értékéhez képest. A vezető részvények kivétel nélkül gyengüléssel zártak. A legnagyobb, 9 milliárdos forgalmat generáló OTP árfolyama 2,3 százalékkal 8430 forintra gyengült, bár napközben 8790 forinton is cserélt gazdát. A Mol 445 forintot esett, s 22 605 forinton zárt. A pénzügyminiszter bejelentésének egyik legnagyobb vesztese a Magyar Telekom, melynek papírjai a kereskedés első felében még 1124 forinton is cseréltek gazdát. A nap végére a társaság részvényei már 1,1 százalékos veszteségben voltak, árfolyama 1070 forintra zuhant. Hasonlóan járt a Richter is, napi 38 400 forintos maximumáról a nap végére 37 500 forintra gyengült, ami 1,3 százalékos veszteséget jelent. A kisebb papírok közül a BorsodChem 2,3 százalékkal, az Egis 1,3, a Synergon pedig 2,8 százalékkal gyengült. Javult viszont 1,2 százalékkal a Fotex és 1 százalékkal az Elmű árfolyama.
A hiánycél módosításának hírére azonnal gyengült a forint is a bankközi devizapiacon. Lapzártakor az eurót 249,00–249,15 forinton jegyezték, szemben az előző napi 247,25–247,40 forintos szinttel. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a következő napokban 250 forint körüli euróárfolyammal számolhatunk. Kedvezőtlennek nevezték, hogy az euró 2010-es bevezetésének céldátumát későbbre halasztotta a kormány, ami szintén bizonytalanságot okoz a piacon.
Mindeközben a fejlettebb tőkepiacokon komoly rali bontakozott ki. A jennel szemben erősödő dollár javította a japán autóiparral és a többi exportőrrel kapcsolatos befektetői vélekedést, így e szektorok papírjainak köszönhetően négyéves csúcsra emelkedett a tokiói tőzsde indexe. A 225 válogatott papírt tartalmazó Nikkei-mutató 125,87 pontos emelkedéssel 13 435,91 ponton fejezte be a napot. Az európai piacokon is az autóipari társaságok taroltak. Az Asociated Press a Stuttgarten Nachrichten napilap információit idézve arról számolt be, hogy a Daimler-Chrysler a vállalat németországi Mercedes-Benz gyáraiban a bejelentett 5 ezer állás helyett 8 ezret tervez megszüntetni. A megjelent hírek nyomán a Daimler-Chrysler papírjai a frankfurti tőzsdén mintegy három százalékot javultak. A frankfurti DAX30-as mutató több mint három év után ismét átlépte az 5 ezer pontos szintet. A párizsi kereskedésben is jól szerepelt az autóipari szegmens, a CAC40-es indikátor 0,8 százalékot emelkedett a kereskedés során.