Egerszalóki fürdőlevél

Valójában Demjén-hőforrásnak nevezik a csaknem negyven éve használatban lévő gyógyfürdőt, mivel Demjén és Egerszalók községek között helyezkedik el egy völgyben. A forrást 1961-ben hozták a felszínre, kőolajat keresve. A csodálatos látványt nyújtó mésztufadomb és a négyszáz méter mélyből feltörő, 67 Celsius-fokos meleg víz, amely a balneológiai vizsgálatok szerint tizenkét biológiailag nélkülözhetetlen és hét kedvező hatású nyomelemet tartalmaz, külföldön is híressé vált. 1992-ben a vizet – kedvező tulajdonságai miatt – gyógyvízzé nyilvánították. A népszerű gyógyfürdő két frissen meszelt betonmedencével és a nádasból csövekkel kivezetett négy zubogó forrásvízzel várta az érelmeszesedéssel, reumatikus panaszokkal érkező látogatókat. Ez így volt tavalyig.
Megdöbbentő látvány fogadott, amikor a múlt héten felkerestem kedvenc gyógyvizemet. Óriási kráter tátongott a csobogó gyógyvizek, a mindig frissen meszelt betonmedencék helyén. A félig kész, egymásra épülő lépcsőzetes szállodasor jócskán lehasított a fürdőt körülvevő vörösfenyő erdőből. A híres sódomb, a mésztufakúpokat tápláló hévíz, amelyeket már messziről láthatott a fürdeni vágyó, szinte a felére csökkent, elvitte a földmunka, az építkezés. Mondják, a sóképződmények majd visszahódítják területüket, de ehhez évtizedek kellenek. A fürdőzés azért nem szűnt meg. A régi helyett két új, kicsempézett kis medencében 37-39 fokos vízben nyújtózkodtak a vendégek. A mélyből előtörő csaknem 70 Celsius-fokos víz egy barna eternitcsőből folyt a medencébe. Onnan figyeltük az építkezést.
A Szalók Holding Kft. a 17,5 hektáros területen egy 206 szobás, ötcsillagos szállodát épít egészségügyi központtal, üdülőfaluval. Az állítólag nyolcmilliárdos beruházás, amelynek egyharmad része pályázati, azaz állami támogatásból épül, a környéken lakók szerint elrugaszkodik a magyar valóságtól. Addig rendben van, hogy egy tiszta, higiénikus, gyógycélokra alkalmas fürdőkomplexumot kell építeni az egerszalóki hőforrás területén. De milyen áron, és milyen következményekkel? Erről a beruházásra szánt milliárdok is árulkodóak, hiszen azt a pénzt valakiknek újra vissza kell nyerni. Amíg tavaly kétszáz-háromszáz forint között volt a fürdőjegy, attól függően, hogy nyugdíjas, diák vagy felnőtt volt az illető, az idén minden megduplázódott. A belépő ötszázötven forint lett fejenként, az éjszakai fürdőzés ára hétszáz forintba kerül. Őrző-védő emberek mindenütt. Mindez két kis sovány, picinyke medencéért. Mi lesz ha megépülnek a gyógymedencék, az orvosi rendelő és a szálloda? A mostani fürdőzők is emiatt aggodalmaskodtak. Az egykori Ózdi Kohászati Üzemekből két évtizede ide jár egy házaspár. A kohászat megszűnt, de a csont- és izombántalmak megmaradtak. Kiszorulunk innen, ha megépül ez a monstrum – jegyezte meg a férfi. – Jönnek a jó pénzű nyugatiak, kifizetik a több tízezer forintos szolgáltatásokat, ők lesznek a vendégek, az igazi vendégek. A panzióra, az ellátásra, meg a jegyre így is fizetünk jelenleg rendesen. A megnőtt fürdőköltségre már nem lesz pénzünk.
– Mi is így járunk, mert mi Békéscsabáról jövünk ilyen messzire – kapcsolódott a beszélgetésbe egy nagy darab, bajuszos ember. – Ilyen összetételű víz nincs Gyulán. A gerincbántalmaimra és az idegeimre ez a víz a jó. Nekünk elég kifizetni az útiköltséget, de luxusra nem futja. Egy harmadik házaspár a Mátrai Hőerőműből arról panaszkodik, hogy bányász barátaik az idén már azért nem jöttek, mert minden drágább lett Egerszalókon. Az aggodalmak, a kisemberek aggodalmai. Már most észlelhető volt, hogy tavaly óta kicserélődött a fürdőközönség. Mi lesz később? Az idejáró németek egy része is lemond a kúrákról, ha egekbe szöknek az árak.
De kinek jó ez? A helyi kocsma törzsvendégeinek sem tetszik a pipeckedés. Attól, hogy itt fürdőközpont lesz, nekünk nem lesz könnyebb – vélekedik a villanyszerelő. Már a borsodi sörnek is emelkedett az ára. – Kezd megjönni az emberek esze – veszi át a szót egy nyugdíjaskorú. – Azért nevezték „Kismoszkvának” Egerszalókot, mert ez a falu mindig baloldalibb volt, mint Eger vagy Heves más települése. Itt mindig is a komcsiknak volt szava. Jelenleg is az önkormányzatban ők vannak túlsúlyban a liberálisokkal vegyítve. Az a hír járja, hogy a jelenlegi miniszterelnökhöz közel álló vállalkozói kör kapta meg az építkezéshez az állami hitelt, a támogatást. Nekünk mi ebből a hasznunk? Most megy a rongyrázás, de mi történik, ha a gigantomániás fürdőcentrum megépítésével a forrás elapad, mert nem bírja a megterhelést?
Sokakat nem hagy nyugodni, hogy bár valóban szükség van a terület rendezésére, a gyógyfürdő fejlesztésére, de az építkezés miért a természetvédelmi környezet rovására történik, miért nem elég egy emberléptékű fürdőcentrum kiépítése? Miért jó az, ha az egészségügyileg valóban rászorultakat kikoptatják majd a gyógyulást ígérő helyükről? Heves megyének ezen a tájékán a legnagyobb a képzetlen munkanélküliek aránya. Senki sem gondolja komolyan, hogy az ötcsillagos szállodához, a fürdőkomplexumhoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz helybéli jelentkezőket várnak. Minimum középfokú, de inkább felsőfokú végzettség kell az ilyen munkához. Meddig lehet még ígérgetni?