Sólyom László szerint ugyanakkor az ENSZ-csúcs zárónyilatkozatának a létrejötte önmagában is eredmény. A magyar köztársasági elnök úgy ítélte meg az MTI kérdésére, hogy a dokumentum végül is jobban sikerült, mint az az utóbbi napokban remélhető volt.
*
Sólyom szerint a fejlődő és a fejlett országok közötti igényeket sikerült egyensúlyba hozni, megindul az ENSZ reformja, és beindul az átmenet nehézségeivel küszködő országok megsegítésére létrehozott Demokráciaalap, amely fontos partnere lehet a Budapesten létrejött Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központjának.
A 191 tagú ENSZ-közgyűlés elfogadta a világszervezet reformjáról és a fejlődésről szóló dokumentumot kedden, az ENSZ csúcstalálkozója megnyitójának előestéjén. A dokumentum, amelyet a tervek szerint a világ vezetői háromnapos csúcstalálkozójuk végén fogadnak el pénteken, az ENSZ-közgyűlés szinte egyhangúlag hagyta jóvá kedden megnyílt 60., jubileumi ülésszakán. A dokumentummal csak két küldöttség, Kuba és Venezuela nem értett egyet, főként formai kérdések miatt. Az újságíróknak kiosztott, 35 oldalas, „kilúgozott” dokumentum háromhetes intenzív diplomáciai egyeztetések után létrejött kompromisszum eredménye.
A dokumentum jóval alatta marad a Kofi Annan ENSZ-főtitkár által az eredeti tervben tett nagyszabású javaslatoknak az olyan fő kérdésekben, mint a leszerelés, a tömegpusztító fegyverek terjesztésének tilalma, az emberi jogok és a terrorizmus.
Kofi Annan közölte: elégedett, bár jobbra számított. „Azt hiszem, ez siker, ez jó dokumentum, alapul szolgálhat erőfeszítéseink folytatásához – közölte a világszervezet főtitkára sajtótájékoztatóján. – Többet szerettünk volna elérni, de ez is egy fontos lépés” – tette hozzá az ENSZ-főtitkára.
Több civil szervezet csalódását fejezte ki a dokumentum miatt. A Human Right Watch (HRW) és az Amnesty International azt kifogásolta, hogy függőben hagyott több, az Emberi Jogi Tanáccsal kapcsolatos kérdést. A kompromisszum „hatalmas elmulasztott lehetőség nemcsak az emberi jogok, de a ENSZ reformja szempontjából is” – áll a HRW közleményében. A leszereléssel kapcsolatos kérdések kimaradását kifogásolta több civil szervezetnek az ENSZ székhelyén tartott sajtótájékoztatóján John Burroughs, az atompolitikával foglalkozó jogászok bizottságának igazgatója, aki szerint a kudarcban oroszlánrésze volt Washingtonnak.
George Bush amerikai elnök arra kérte helyi idő szerint kedden New Yorkban kínai kollégáját, Hu Csin-taót (Hu Jintao), hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Phenjanra az észak-koreai atomprogramról folyó hatoldalú tárgyalások sikere érdekében. George Bush közölte: a megbeszélésén a madárinfluenza-járvány megakadályozásától gazdasági kérdéseken át az észak-koreai és iráni atomfegyverkezéssel kapcsolatos aggodalmakig sok kérdést megvitattak.
Bush közölte, hogy szándékában állt a kínai emberijog-sértésekre is kitérni, de nem fejtette ki, konkrétan mire gondolt. Hu Csin-tao viszont a tajvani kérdés „megfelelő kezelését” kérte partnerétől.
A zárónyilatkozat
FEJLŐDÉS – A dokumentum megerősíti a 2000-ben elfogadott Millenniumi fejlesztési célokat, amelyek 2015-ig a szegénység csökkentését, az alapfokú oktatás biztosítását, az AIDS terjedésének megállítását irányozzák elő.
TERRORIZMUS – A dokumentum elítéli a terrorizmus minden formáját, de hiányzik a szövegből a tervezetben szereplő meghatározás, amely szerint „a terrorizmus polgári személyek politikai célból történő meggyilkolása”.
TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK – Valamennyi erre vonatkozó hivatkozás kimaradt a szövegből, ami e kérdésekre vonatkozó mély nézetkülönbségeket tükrözi.
EMBERI JOGI TANÁCS – Megegyezés született arról, hogy az ENSZ emberi jogi bizottságát Emberi Jogi Tanács váltja fel. A dokumentumból hiányoznak az eredeti tervezetben szerepelt tagsági kritériumok, így a közgyűlés által kétharmados többséggel történő megválasztás is.
IRÁNYÍTÁSI REFORM – A dokumentum az auditáláson és a vizsgálatokon túl felügyeleti intézmény létrehozását javasolja. Szerepelnek benne azok a korábbi döntések, amelyek szerint a főtitkárnak nagyobb hatásköre legyen a prioritások meghatározásában. A Biztonsági Tanács bővítésével kapcsolatban a tagállamok jóváhagyták a Biztonsági Tanács reformjának elvét mint az ENSZ korszerűsítésének lényeges elemét.
BÉKETEREMTŐ BIZOTTSÁG – A dokumentum előirányozza egy új testület létrehozását, amely a konfliktusból kilábaló országoknak nyújt segítséget. Továbbra sincs megállapodás abban, hogy az új szervezet a Biztonsági Tanácsnak vagy a közgyűlésnek tegyen-e jelentést.
FELELŐSSÉG A VÉDELEMÉRT – Kanadai javaslatra a dokumentum hangsúlyozza: valamennyi tagállam felelős a saját lakosságának a népirtással, a háborús és emberiség elleni bűnökkel, valamint az etnikai tisztogatással szembeni megvédelmezésért.
