Az év első felében 5129 új lakás épült, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
– A lakásépítések alakulását a gazdasági helyzet, a jövedelmi viszonyok befolyásolják, azonban a kedvező és kedvezőtlen folyamatok is csak jelentős késleltetéssel jelennek meg a területen, mivel a lakások felépítése a tervezéstől kezdődően hosszabb időtávot vesz igénybe. A lakásépítések számának csökkenése is ebből kifolyólag az elmúlt évek gazdasági folyamatainak eredményeként alakult ki, az inflációs sokk és a magas kamatkörnyezet óvatosságra intette a lakásépítést tervezőket. A kiadott építési engedélyek alapján azonban már éles fordulat látható, viszont idő kell ahhoz, hogy ez az emelkedés az átadott lakások számában is lecsapódjon – nyilatkozta Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. Jelezte: a lakásépítések számának visszaesése a megyei jogú városokat és a községeket érintette jobban, mindkét településtípus esetében 35 százalékos mérséklődést regisztrált a KSH, miközben a fővárosban és a kisebb városokban a csökkenés mértéke kisebb, húsz százalék körüli volt. A kiadott lakásépítési engedélyek alapján a fellendülés ugyanakkor elsősorban a fővároshoz kötődik, de a megyei jogú városokban is érdemben több lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban, miközben a kisebb településeken mérséklődés volt a jellemző.
A főváros esetében látható, hogy a növekedés a lakásépítési engedélyek esetében, illetve az átadott lakásokat tekintve is elsősorban néhány nagyobb projekthez kapcsolódik. Vagyis még mindig nem általános fellendülést láthatunk, az újlakás-piacot döntően a nagy fejlesztők projektjeinek elindítása, valamint megvalósulása befolyásolja.
– Az első féléves adatok alapján, az elmúlt két év tendenciáit alapul véve, 11-13 ezer új lakást adhatnak át idén. A kiadott lakásépítési engedélyek száma alapján, figyelembe véve a kormányzati intézkedéseket is, azonban a fordulat akár már az év vége felé is megkezdődhet, amelyet a következő években dinamikus bővülés követhet – emelte ki a szakértő.
A kormányzati intézkedések közül a Lakhatási tőkeprogram hatása az építési engedélyekben már részben megjelenhetett, azonban az első átadások, a projektek jellege miatt, csak a jövő évben várhatók. A többi bejelentett intézkedés ugyanakkor közvetlenül a keresleti oldalt élénkíti. Habár a csok vagy az Otthon start program is felhasználható új lakás építésére, az igénybe vevők döntő része inkább használt lakás megvásárlására fordíthatja. A kereslet élénkülése ugyanakkor a fejlesztőket is arra ösztönözheti, hogy bővítsék a kínálatot, a lehető leggyorsabban elkészüljenek az új lakások.