Az elemzők színt vallottak a gazdaság állapotáról – ezt örökli a Tisza

A magyar gazdaság az idei első negyedévben éves összevetésben 1,7 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal bővült a KSH adatai szerint. A szakértők úgy látják, hogy a gazdaság ezzel maga mögött hagyhatta az elhúzódó stagnálás időszakát. Ugyanakkor a GDP-növekedés továbbra is elsősorban a fogyasztás élénkülésének köszönhető, miközben az export és a beruházások teljesítménye még nem nyújt kellő alapot a teljes bizakodásra.

(illusztráció) Forrás: Pexels

A szakértő szerint a gazdaság legfontosabb motorja továbbra is a fogyasztás volt. A háztartások fogyasztási kiadásai 5,5 százalékkal nőttek a reálbérek emelkedésének, az adóváltozásoknak és a különböző kormányzati juttatásoknak köszönhetően. Ezzel szemben a beruházások stagnáltak, ami arra utalhat, hogy a mélypontot már elérte a gazdaság, de a fordulat még nem következett be.

Molnár Dániel szerint a legnagyobb bizonytalanságot továbbra is a külső környezet jelenti. Bár a BMW, a CATL és a BYD beruházásai fokozatosan termőre fordulnak, a gyenge nemzetközi kereslet korlátozza a növekedési lehetőségeket. Az elemző arra számít, hogy 2026-ban két százalék alatti GDP-bővülés valósulhat meg, míg 2027-ben – kedvezőbb nemzetközi környezet és az uniós források beáramlása mellett – a növekedés ismét megközelítheti a három százalékot.

 

Továbbra is a fogyasztás húzza a gazdaságot

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az első negyedéves adat pozitív meglepetést jelentett a várakozásokhoz képest. Véleménye szerint az ipar teljesítményének javulásában szerepet játszott a kedvezőbb külső kereslet és az is, hogy egyes nagyberuházásoknál – például a BMW esetében – már megkezdődött a termelés.

A szolgáltatások 2,3 százalékkal bővültek, miközben a mezőgazdaság 1,9 százalékos növekedést mutatott. Regős Gábor szerint felhasználási oldalon továbbra is a lakossági fogyasztás a legfontosabb hajtóerő: a háztartások fogyasztási kiadásai 5,5 százalékkal emelkedtek, amit a reálbérek növekedése és a választások előtti állami transzferek támogattak.

A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy a nettó export továbbra is jelentős fékezőerőt jelentett. Az export 1,7 százalékkal csökkent, miközben az import 5,7 százalékkal nőtt, ami összességében 4,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A Gránit Alapkezelő az idei év egészére 1,5–2 százalék közötti gazdasági növekedést valószínűsít.

Pozitív forgatókönyvet jelenthet az uniós források gyorsabb beérkezése és felhasználása, míg az iráni konfliktus elhúzódása, a magas energiaárak és a gyenge külső kereslet lefelé mutató kockázatot jelent.