„El a kezekkel a szuverenitásunktól!” – népszavazást tartanak az uniós csatlakozásról ebben az európai országban

Drámai diplomáciai adok-kapok alakult ki Izland és az Európai Unió között, miután a szigetország legnagyobb ellenzéki erejének számító, jobbközép Függetlenségi Párt elnöke keményen felszólította az uniós vezetőket: ne avatkozzanak be az ország jövő havi, sorsdöntő népszavazásába.

Izlandon arról döntenek, hogy felélesszék-e az uniós csatlakozási tárgyalásokat Fotó: DELPHINE MAYEUR Forrás: Hans Lucas

Nemzetközi diplomaták is nyíltan kampányolnak az országban. Nemrég Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter reykjavíki látogatása során szintén arról győzködte a helyieket, hogy a tárgyalások újraindításával nincs mit veszíteniük. Ez a látványos külföldi nyomulás verte ki a biztosítékot az izlandi ellenzéknél, akik szerint a brüsszeli politikusok saját geopolitikai céljaik és az északi-sarki befolyásszerzés miatt akarják az integráció felé lökni a szavazókat.

A brüsszeli elit Ursula von der Leyen vezetésével azt akarja, hogy újranyissák az izlandi uniós csatlakozásról szóló tárgyalásokat (Fotó: SIMON WOHLFAHRT / AFP)

Infláció és a Trump-faktor

Izland eredetileg még a 2008-as globális gazdasági válság után, 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz. A tárgyalások azonban a halászati kvóták körüli viták miatt megfeneklettek, és egy euroszkeptikus kormányváltást követően, 2013-ban hivatalosan fel is függesztették őket.

A kérdés most a Kristrún Frostadóttir miniszterelnök által vezetett balközép koalíciós kormány programja nyomán került újra napirendre. A fordulat hátterében két fő ok áll:

1. A lakosság jelentős része a rendkívül magas megélhetési költségek és az elszabaduló árak miatt a stabilitást keresi, amit az euró esetleges bevezetése jelenthetne.
2. Az orosz–ukrán háború kirobbanása, valamint Donald Trump korábbi fenyegetései Grönland megvásárlásáról vagy annektálásáról fokozták a szigetország sebezhetőségét, közelebb tolva a kormányt Brüsszelhez.

A The Telegraph brit lap ugyanakkor megjegyzi, hogy a tárgyalások újraindítása esetén a halászati jogok mellett a bálnavadászat kérdése is óriási ütközőpont lesz, mivel Brüsszel szigorú környezetvédelmi szabályai teljesen betiltanák az izlandi bálnavadász-hajók működését.

Izlandon az uniós csatlakozást elutasítók a szigorú szabályozásoktól tartanak (Fotó: JENS BUTTNER / DPA)

Pengeélen táncoló népszavazás

Bár az uniós piacokhoz az Európai Gazdasági Térség és a Schengeni-övezet tagjaként Izland már most is hozzáfér, az augusztus 29-i szavazás mégis sorsfordító. Fontos hangsúlyozni, hogy most a választók nem magáról a belépésről szavaznak, hanem kizárólag a befagyasztott tárgyalások újraélesztéséről. Ha a többség igennel szavaz, és a tárgyalások lezárulnak, egy második népszavazás dönt majd a tényleges tagságról.

A legfrissebb Gallup-felmérések szerint egyébként az ország teljesen kettészakadt: a választók 52 százaléka támogatja a tárgyalások újranyitását, míg 48 százalékuk ellenzi azt. Mivel a különbség hibahatáron belüli, az ellenzék attól tart, hogy a külföldi európai politikusok kéretlen kampányolása billentheti el a mérleget, ami szerintük súlyos sértés az izlandi szuverenitásra nézve.