Kommunista példák
Kemény mondatokat írt különvéleményében Horváth Attila is. Előbb felidézte, hogy Tildy Zoltán 1946. február 1-jétől 1948. július 31-ig volt Magyarország köztársasági elnöke, eltávolítása a kommunista hatalomátvétel tipikus technikáját mutatta: nem nyílt alkotmányos eljárással, hanem egy közeli családtagja elleni büntetőeljárással kényszerítették lemondásra. Az alkotmánybíró ezután Szakasits Árpád esetét hozta fel, aki 1948. augusztus 3-tól 1949. augusztus 23-ig volt köztársasági elnök, majd 1950-ig az Elnöki Tanács elnöke, ám politikailag terhessé vált, ezért Rákosi félreállíttatta, letartóztatta és koncepciós per indult ellene. „Mindezen történelmi előzményekre tekintettel különösen aggodalomra okot adónak tartom, hogy a mai modernkori Országgyűlés az Alaptörvény tizenhetedik módosításának megszavazásával negligálta az Alaptörvényben foglalt, a köztársasági elnökre vonatkozó közjogi felelősségi mechanizmus szabályrendszerét” – írta Horváth Attila. Szerinte aggodalomra ad okot az is, hogy az Országgyűlés úgy választott új államfőt augusztus 11-én, hogy nem várta meg az Alkotmánybíróság erről hozott döntését. „Felhívom a figyelmet arra, hogy a fékek és ellensúlyok (checks and balances) rendszerében az Alkotmánybíróság a törvényhozó hatalom feletti alkotmányos kontroll legfontosabb intézménye” – jegyezte meg.
Handó Tünde, Polt Péter és Horváth Attila különvéleményt fogalmazott meg a másik két ügyben, vagyis az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozása és az alkotmánybírók 70 éves korhatárának bevezetése kapcsán is.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!