Kommunista példák
Kemény mondatokat írt különvéleményében Horváth Attila is. Előbb felidézte, hogy Tildy Zoltán 1946. február 1-jétől 1948. július 31-ig volt Magyarország köztársasági elnöke, eltávolítása a kommunista hatalomátvétel tipikus technikáját mutatta: nem nyílt alkotmányos eljárással, hanem egy közeli családtagja elleni büntetőeljárással kényszerítették lemondásra. Az alkotmánybíró ezután Szakasits Árpád esetét hozta fel, aki 1948. augusztus 3-tól 1949. augusztus 23-ig volt köztársasági elnök, majd 1950-ig az Elnöki Tanács elnöke, ám politikailag terhessé vált, ezért Rákosi félreállíttatta, letartóztatta és koncepciós per indult ellene. „Mindezen történelmi előzményekre tekintettel különösen aggodalomra okot adónak tartom, hogy a mai modernkori Országgyűlés az Alaptörvény tizenhetedik módosításának megszavazásával negligálta az Alaptörvényben foglalt, a köztársasági elnökre vonatkozó közjogi felelősségi mechanizmus szabályrendszerét” – írta Horváth Attila. Szerinte aggodalomra ad okot az is, hogy az Országgyűlés úgy választott új államfőt augusztus 11-én, hogy nem várta meg az Alkotmánybíróság erről hozott döntését. „Felhívom a figyelmet arra, hogy a fékek és ellensúlyok (checks and balances) rendszerében az Alkotmánybíróság a törvényhozó hatalom feletti alkotmányos kontroll legfontosabb intézménye” – jegyezte meg.
Handó Tünde, Polt Péter és Horváth Attila különvéleményt fogalmazott meg a másik két ügyben, vagyis az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozása és az alkotmánybírók 70 éves korhatárának bevezetése kapcsán is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!