Kiszabadítaná az országot Putyin öleléséből Kína

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Hszi Csin-ping hét év után először látogatott Észak-Koreába, ahol Kim Dzsong Unnal folytat megbeszéléseket. A találkozó hátterében nemcsak Phenjan gyorsuló nukleáris fegyverkezése áll, hanem az is, hogy Észak-Korea az elmúlt években jelentősen elmélyítette kapcsolatait Oroszországgal.

2026. 06. 08. 10:22
Egy férfi, ahogy tv-n követi a találkozót 2019-ben.
Egy férfi, ahogy tv-n követi a találkozót 2019-ben. Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hszi Csin-ping kínai elnök hét év után először érkezett Phenjanba. A látogatásra mindössze néhány nappal azt követően kerül sor, hogy Kim Dzsong Un ismét megerősítette: országa tovább gyorsítaná nukleáris fegyverkezését.

A kínai vezető várhatóan kedden találkozik Kimmel. Elemzők szerint Peking azt szeretné elérni, hogy Észak-Korea nagyobb hangsúlyt fektessen a diplomáciai kapcsolatokra, és nyitottabb legyen a szomszédos országokkal folytatott párbeszédre, beleértve a nukleáris leszerelés kérdését is.

Kína szemszögéből nézve Észak-Koreának tárgyalásokat kellene folytatnia a szomszédos országokkal a békéről és a nukleáris leszerelésről

– mondta Csu Feng, a Nankingi Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértője.

Ennél is fontosabb, hogy gazdasági és társadalmi kapcsolatokat kellene kialakítania szomszédaival annak érdekében, hogy kevésbé legyen elszigetelt, és inkább a béke irányába mozduljon el

– tette hozzá.

A mostani találkozó különösen jelentős annak fényében, hogy Észak-Korea az elmúlt években szorosabb gazdasági és katonai kapcsolatokat épített ki Oroszországgal.

Phenjan igyekezett a saját javára fordítani a térség két nagyhatalma közötti versengést. Az ország elmélyítette kapcsolatait Moszkvával, és katonákat is küldött az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz erők támogatására. Elemzők szerint a Kremllel kialakított szorosabb együttműködés nem aratott osztatlan sikert Pekingben. Kína kölcsönös védelmi szerződést tart fenn Észak-Koreával, és hosszú időn keresztül az ország legfontosabb gazdasági támaszának számított.

Szakértők úgy vélik, Hszi látogatásának egyik fő célja a kétoldalú kapcsolatok megerősítése.

Hszi számára a phenjani látogatás és a kapcsolatok megújítása Kimmel azt szolgálja, hogy Észak-Korea ne kerüljön túlságosan közel Oroszországhoz Kína rovására

– mondta Peter Ward, a szöuli Szedzsong Intézet kutatója. 

A célja az, hogy Észak-Korea továbbra is Kína közelében maradjon.

Kim legutóbb szeptemberben járt Kínában, ahol Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin oldalán vett részt Peking nagyszabású, a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén. 

Az utazást megelőzően megtekintette Észak-Korea Hwaszong–20 típusú interkontinentális ballisztikus rakétájának gyártósorait és fejlesztési terveit. A múlt héten egy nukleárisanyag-előállító létesítménybe látogatott, ahol a nukleáris leszerelés gondolatát idejétmúltnak nevezte.

Az állami média az észak-koreai vezetőt idézve arról számolt be, hogy Észak-Korea egy ambiciózus jövőbeli tervet hajt végre, amelynek célja, hogy az ország nukleáris erőit exponenciális ütemben erősítse.

Kim Dzsong Un húga, Kim Jo Dzsong, aki a rezsim egyik legfontosabb szóvivője, vasárnap kijelentette, hogy az ország nukleáris hatalomként betöltött státusa abszolút és sérthetetlen határvonal. 

 

Phenjan emellett feladta a Dél-Koreával való jövőbeli újraegyesítés melletti elkötelezettségét is. Szakértők szerint ezzel hivatalossá tette a Koreai-félsziget megosztottságát, mivel a két felet különálló államokként és egymás ellenfeleiként határozta meg.

Trump első elnöki ciklusa idején Washington és Phenjan több tárgyalási fordulót is tartott a nukleáris leszerelésről. A folyamat azonban megszakadt Trump és Kim Dzsong Un harmadik találkozóján, amelyet 2019-ben Hanoiban rendeztek meg.

Az utóbbi időben az észak-koreai vezető jelezte, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén kész lenne újra tárgyalni az Egyesült Államokkal.

Korábban úgy fogalmazott, hogy jó személyes emlékeket őriz Trumpról, és nincs oka arra, hogy ne tárgyaljon, ha Washington felhagy a nukleáris leszereléssel kapcsolatos téveszméjével.

A vezetők várhatóan Tajvan és Japán ügyét is napirendre tűzik.

Peking retorikája az elmúlt időszakban egyre keményebbé vált Japán miniszterelnökével, Szanae Takaicsivel szemben, miután tavaly kijelentette, hogy egy Tajvan körüli konfliktus Japánnak egzisztenciális jelentőségű lenne.
A kijelentés komoly felháborodást váltott ki a kínai vezetésből, amely továbbra is saját területének tekinti Tajvant.

Elképzelhető, hogy nemcsak az Egyesült Államokról, hanem Japán katonai terjeszkedéséről is részletes egyeztetéseket folytatnak

– mondta Lim Ul Cshol, a Távol-keleti Tanulmányok Intézetének (Institute for Far Eastern Studies) professzora.

Borítókép: Egy férfi, ahogy tévén követi a találkozót 2019-ben (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.