A Világbank jelentése alapos képet ad az orosz–ukrán háború pusztításának pénzügyi vetületéről: a háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke 176 milliárd dollár, ami az infrastruktúra, a gazdaság és a társadalmi rendszerek széles körét érinti – ismertette az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A legjelentősebb veszteségek a lakásépítési szektorban (az összes kár 33 százaléka) mutathatók ki, ami jól tükrözi a civil lakosságot ért közvetlen csapásokat. Ezt követi a közlekedési infrastruktúra (21 százalék), melynek sérülései akadályozzák a mobilitást és a logisztikai folyamatokat. Az energetikai és nyersanyag-kitermelő ágazat (12 százalék) is súlyos károkat szenvedett, különösen a gáztranzit leállítása után az ukrán gázkitermelő létesítmények elleni célzott támadások miatt. A kereskedelem és ipar (tíz százaléka) is érintett, hiszen a termelés kiesése gazdasági visszaeséshez vezet. A mezőgazdaság sem kerülte el a veszteségeket, főleg a keleti régiókban, ahol a termőföldek és az agrárinfrastruktúra súlyosan károsodott.
A teljes helyreállítási költség – amely magában foglalja a közvetlen károk helyreállítását, a gazdasági veszteségek kompenzálását, a termelési kapacitások visszaállítását és a társadalmi rendszerek újjáépítését – a Világbank becslése szerint 524 milliárd dollárra tehető a következő tíz évre.
Ez az összeg dinamikusan változhat, hiszen a háború elhúzódása vagy új infrastrukturális célpontok támadása tovább növelheti a károkat.
A károk területi eloszlása is figyelemre méltó: a leginkább érintett régiók – Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon és Kijev megyék – a közvetlen károk 72 százalékát, vagyis 127 milliárd dollárt szenvedtek el. Az újjáépítési erőfeszítések jelentős része ezekre a területekre kell, hogy fókuszáljon. Annak ellenére, hogy az ukrán kormány adatai szerint a 350 ezer lerombolt objektumból eddig százezret sikerült helyreállítani, a fennmaradó feladatok volumene továbbra is hatalmas, ami jelentős nemzetközi támogatást tesz szükségessé.