A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel együtt ugyanakkor Bukarest elismerő szavakkal üdvözölte a csatlakozási szerződés megszavazását. Az MPSZ elnöke a szavazás előtt felhívást intézett az Országgyűléshez, amelyben felkérte a képviselőket, ne támogassák feltétel nélkül Bukarest integrációját, továbbá ha szem előtt tartják a romániai magyar közösség alapvető érdekeit, akkor csak azután ratifikálják a csatlakozási szerződést, miután Románia parlamentje elfogadta az autonómiastatútumokat.
*
Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, történelmi lehetőséget szalasztott el az Országgyűlés, hiszen szerinte a ratifikáció jó alkalom lett volna annak leszögezésére, hogy a Székelyföld területi autonómiája és a személyi elvű autonómia megkerülhetetlen kérdés Románia integrációjakor. Szász úgy véli, politikai szempontból rossz időben, rossz érzékre valló stílussal hozott döntésről van szó, mivel az Országgyűlés határozatával tanácsos lett volna megvárni az október végén esedékes, Romániáról szóló EU-jelentést.Székelyudvarhely polgármestere úgy vélte, a kormány nehéz helyzetbe hozta az ellenzéket, hiszen annak a rossz és nagyon rossz megoldás között kellett dönteni a hétfői voksoláson. Hozzétette: a Fidesz képviselőinek fele szavazta csupán meg a román csatlakozást, a többiek távol maradtak a döntéskor. Ez jelzés értékű – fogalmazott Szász Jenő. Hasonlóképpen vélekedik az ügyben Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki szerint nem kellett volna ilyen sietősen dönteni Románia uniós szerződésének témájában. Tőkés szerint az ország csatlakozásának előfeltétele kellene hogy legyen a romániai magyarság autonómiája. Másrészt a román kormány álláspontjával egybehangzóan Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az Országgyűlés fontos döntésének nevezte a törvényjavaslat elfogadását. A kormányfőhelyettes úgy véli: az erdélyi magyarság érdeke, hogy Románia csatlakozása mielőbb megtörténjék.
A Fidesz támogató voksát Németh Zsolt azzal magyarázta, hogy a párt ugyan nem értett egyet a ratifikáció időzítésével, mégis igennel szavazott, mert úgy látja, Románia uniós csatlakozása közelebb visz a magyar nemzeti célokhoz, az integráció után új feltételek között, megújult erővel lehet fellépni az erdélyi autonómia ügyében. „Még az esetleges tartózkodás is gyenge nemnek számított volna, mely mind belpolitikai, mind külpolitikai síkon hátrányos lett volna.” – állapította meg a politikus, hozzátéve: megérti az autonómia iránt elkötelezett erdélyi csoportok jó szándékát és a szavazással kapcsolatos érzelmeit, hiszen minden eszközt meg kell ragadniuk céljaik eléréséhez, ám meggyőződése szerint a hétfői szavazás nem tartozott ebbe az eszköztárba.
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása