Fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy a távmunka szót egyesek mézesmadzagként használják, hogy pénzt csaljanak ki hiszékeny munkakeresőkből, vagy piramis- jellegű hálózatokba szervezzék be őket – írja a tavmunkainfo.hu címen elérhető honlap üzemeltetője és szerkesztője, Wesselényi Andrea az oldal bevezetőjében. A szakújságíró közzétett egy feketelistát is az interneten, így jelezve, hogy sok olyan külföldi és hazai cég van, amely otthoni, jól jövedelmező távmunkát ígér, de amelynek ajánlatai felettébb gyanúsak.
– Ha valaki előre kér pénzt, hogy később foglalkoztasson, akkor nagy valószínűséggel szélhámosságról van szó, mert az állás- és munkakeresés mindig ingyenes – érvelt a szakértő, aki maga is évek óta távmunkásként dolgozik. – Ez a tevékenység egyébként sem azzal kezdődik, hogy az ember leül a számítógép elé, és elkezdi ütni a billentyűket, hanem először olyan megbízót kell keresni, akivel kölcsönös bizalmi viszonyt alakíthatunk ki – közölte érdeklődésünkre Wesselényi Andrea. Szerinte fontos szempont az is, hogy nem akárki lehet távmunkás. – Csak akkor lehet ezzel a módszerrel érvényesülni, ha kiválóan ismerünk egy szakterületet, mint például idegen nyelvet, grafikai munkát, fényképezést, informatikát, könyvelést, vagy otthonosan mozgunk a marketing és oktatói munka területén is – mondta. A feketelistán szerepelnek többek között az „ad typist, home typist” jellegű hirdetésekkel traktáló oldalak, amelyektől a szakértő szerint óvakodni kell. Ilyenek a worldwidehometypist.com vagy a homeexecutives.com, amelyek otthoni szövegbeíró munkát ígérnek, 3500–5000 dolláros havi jövedelemmel. – A jelentkezéskor 20–100 dollár „kauciót” kérnek, amit ha befizet az illető, futhat a pénze után – olvasható Wesselényi Andrea honlapján, amely külön figyelmeztet olyan ajánlatokra is, amikor egy cég elektronikai egységek otthoni összeszerelését kínálja, egyenként 7,5 dollárért. Ezt a társaságot itthon is több magyar kft. vagy bt. hirdeti, és a megadott telefonszám felhívásáért 250–350 forint plusz áfát kell fizetni percenként, az információs csomagot pedig (ami nem más, mint a weboldal tartalma fénymásolva) 1500 forintért adják. Beugróként 300 dolláros tagsági díjat kérnek egy amerikai címre – úgymond biztosítékként –, holott a munka fiktív, többen panaszkodtak itthon is, hogy becsapták. Megbukott már az az üzleti modell is, amikor „azzal lehetett pénzt keresni, hogy az internetfelhasználó csak szörfözött, vagy e-mailek olvasásával kellett töltenie az idejét”. – Ennek ellenére ma is sokan hirdetik ezeket az ajánlatokat, rengeteg áldozatot szedve – közölte Wesselényi. A tavmunkainfo.hu-n a „több mint gyanús weblapok” kategóriába a következő oldalak tartoznak: homeworkers.com, a homeemployed. com, a makingmoneyfromhome.- net és az aaaopportunity.com.
A témával foglalkozó írásai miatt rengeteg támadás érte a szakembert, aki ezért ma már nem közli a gyanús hazai cégek nevét. Azt azonban elmondta, hogy a feketelistán lévők közül többet honosítottak hazánkban is. Közöttük olyanok is vannak, amelyek a jelentkezőknek csak bizonyos összeg rózsaszínű csekken való befizetése után adnak információt egyes ajánlatokról. A munkavállaló – miután fizetett – postafordultával megkapta a felhívást, hogy ha utánvéttel megrendeli (ez már több ezer forint + postaköltség), megküldik a munkaszerződést, illetve a nyomtatványokat (amikért szintén fizetni kell).
– Mindenkit csak óvni tudunk attól, hogy előre fizessen, de sajnos az emberek hiszékenysége miatt ez az „üzletág” virágzik az interneten – fűzte hozzá Wesselényi Andrea.
Nálunk még nem terjedt el. A Magyar Távmunka Szövetség szerint a távmunka elterjedtsége Magyarországon még igen alacsony, s a róla szóló jogszabály is csak tavaly született meg. Az EU-ban 2002-ben jött létre az a keretmegállapodás, amely kimondja, hogy az otthon dolgozókat ugyanolyan munkaügyi védelem és jogok illetik meg, mint a „bejáró” alkalmazottakat. Európában a legtöbb távmunkás Németországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, illetve Olaszországban dolgozik.
