Formálódó jövő évi bérkövetelések

Szeptember végén várhatóan elkezdődnek a versenyszférára vonatkozó jövő évi bérajánlásról, valamint a minimálbérről szóló tárgyalások az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A szakszervezetek már kialakították javaslataikat, melyek a bérajánlás mértékében lényegében megegyeznek: az érdekvédők a jövőre prognosztizált GDP- növekedésnek megfelelő 4 százalékos reálbér-emelkedést akarnak.
A megvalósítás módjáról azonban már eltérnek a vélemények. Az MSZOSZ ezt 6,5, a Munkástanácsok pedig 10 százalékos bruttó béremeléssel érné el. (Ajánlásában az MSZOSZ megjegyzi: ha a tervezett 2 helyett 3 százalékos lesz az infláció, akkor 8 százalékos emelés kell.) Bár az Autonómok elnöksége ma dönt a végleges számokról, az biztos, hogy a konföderáció régi elve szerint a reálbér-növekedés mértékét rögzítő megállapodást akar kötni. Az MSZOSZ 65 ezer forintra emelné a jelenleg 57 ezer forintos minimálbért. Az Autonómok tárgyalási alapnak tartják a kormány bejelentését, miszerint a minimálbérnek el kell érnie az egykeresős létminimumot. Ugyanakkor vita várható abban, hogy ez a kormány és a konföderáció szerint mennyi. Az Autonómok emellett ragaszkodnak a legkisebb bér adómentességének megőrzéséhez. A Munkástanácsok 78 200 forintos minimálbérre tesz javaslatot.
A közszféra dolgozóit képviselő SZEF ugyancsak a GDP-növekedéssel megegyező reálbér-emelkedést szeretne jövőre, megfelelő költségvetési garanciával. A kormány eddigi tervei szerint azonban a mintegy nyolcszázezer fős közszektor mindössze az infláció mértékével megegyező béremelésre számíthat.