Ismét nem járnak jól a családok

Nem járnak jól a 2006-ra tervezetett személyijövedelemadó-módosításokkal azok az átlagos jövedelmű családok, amelyek idén igénybe tudják venni a gyermekek után járó adókedvezményt. A miniszterelnök azonban havonta majdnem harmincezer forinttal vihet többet haza.

Kedvező és kedvezőtlen változásokat egyaránt tartalmaz a személyi jövedelemadót érintő, a Pénzügyminisztérium (PM) által a parlament elé bocsátott adótörvény-javaslat. Modellszámításaink szerint a változások végeredménye a kiskorú gyermeket nevelő háztartások számára kedvezőtlen.
A módosítások legfontosabb elemei a következők: a kétkulcsos rendszer megmarad, de a két jövedelmi sáv határa másfél millió forintról ötvenezer forinttal magasabbra, egymillió-ötszázötvenezer forintra emelkedik. A jelenleg 38 százalékos felső kulcs 36 százalékra mérséklődik. Az adójóváírás mértéke a minimálbér magasabb összegéhez igazodik. Az egy- és kétgyermekes családoknál megszűnik az adókedvezmény, a három- és többgyermekeseknél korlátozott mértékben marad meg.
Hogyan érvényesül mindez a gyakorlatban? Modellszámításunk során kétkeresős, két kiskorú gyermeket nevelő családot vettünk alapul. A szülők jövedelme az átlaghoz (145 675 forint) közeli, az erre az évre vonatkozó szabályok mellett adókedvezményt vesznek igénybe. Az egyik kereső havi bruttó jövedelme 150 000 forint, ennek nettója idén 100 000, jövőre a PM számításai szerint 103 500 forint. A másik kereső bruttó bére 100 000 forint, nettója idén 78 000, jövőre 79 000. A példában szereplő család éves jövedelme idén, az adókedvezmény beszámításával 2 232 000 forint. Jövőre ugyanez az összeg csak 2190000 forint lesz, vagyis a modellben szereplő háztartás 38 000 forinttal jár rosszul – alapvetően a családi adókedvezmény elmaradása miatt.
A modellszámításnál nem vettük figyelembe a családi pótlék mértékének növekedését és más szociális ellátások – mint a gyermekvédelmi támogatás – megszűnését. Erről szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy nagyjából kiegyenlítik egymást.
A pénzügyi tárca hatásvizsgálatának eredménye szerint az adóterhelés kismértékben minden jövedelmi sávban csökken. A minimálbér továbbra sem adózik, 80 000 és 100 000 forintos bruttó keresetnél a havi adócsökkenés mértéke 1000 forint. A felső kulcs csökkentése a magasabb jövedelműeknek kedvez. 300 000 forintos havi bruttó fizetésnél a havi előny több mint 4000, 500 000 forintos bruttó jövedelem esetén több mint 8000 forint a növekmény. A miniszterelnök 1,5 milliós havi fizetése esetén a különbség évi 339 000 forint, azaz változatlan mértékű fizetés esetén Gyurcsány Ferenc ennyivel több nettó jövedelemhez jut, ha kitölti a naptári évet.
A családok anyagi helyzetét nemcsak a jövedelem, hanem az árszínvonal is befolyásolja. Ebből a szempontból jó hír lehet, hogy az általános forgalmi adó normál kulcsa, amelynek hatálya alá tartoznak az élelmiszerek, az energiahordozók, az iparcikkek és sok egyéb más áruféleség, 25 százalékról 20 százalékra mérséklődik. A kormányzat, miután nyilvánosságra hozta a mérséklés tervét, széles körű ellenőrzést helyezett kilátásba annak érdekében, hogy a kereskedelem szereplői ne „nyeljék le”, hanem hárítsák tovább a vásárlókra az adómérséklés hatását. Szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy az árellenőrzés esélyei a piaci viszonyok között rendkívül korlátozottak.
A kereskedelem professzionális résztvevői számára a forgalmi adó mértéke valójában kevésbé releváns. A közvetítői kereskedelemben a vevő kifizeti, majd eladás után visszaigényli a költségvetéstől az adót. A két időpont között számukra legfeljebb finanszírozási probléma az áfa. A végfelhasználók, a háztartások számára megkerülhetetlen az áfa, annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi bruttó árak esetében nem tüntetik fel a nettó árat vagy az áfa mértékét.
Az általános forgalmi adó jelenlegi, 25 százalékos mértéke mellett minden száz forint kiskereskedelmi ár húsz forint áfát tartalmaz. Az áfát ugyanis száz forint nettó árra állapítják meg, így a huszonöt forintos adóval százhuszonöt az ár. Az adócsökkentés után száz forint bruttó ár csak 16,6 forint áfát tartalmaz majd. A csökkenés mértéke 3,3 forint száz forintonként. Sok kis tétel vásárlása esetén – jellemzően az élelmiszereknél – a mérték alig éri el az észlelési küszöböt. A százhuszonöt forintos tej esetén például az árelőny a legjobb esetben is legfeljebb öt forint lehet.

(Csákó Attila, Dénes Zoltán, Farkas Melinda, Hunyor Erna, Jámbor Gyula, Szabó Eszter)