A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség bizonyítottnak látja, hogy a Vér és Becsület Kulturális Egyesület fasiszta, neonáci, nemzetiszocialista eszméket vall, és az alapszabályában megjelölt céloktól eltérően „tulajdonképpen ilyen eszmék terjesztéséhez nyújt szervezeti kereteket”. Hasonló szervezet működéséhez a jogrendszer nem adhat támogatást – szögezte le az ügyészség. Fasiszta, nemzetiszocialista nézetek nem hirdethetők és nem népszerűsíthetők egyesületi keretek között.
Az ügyészi szervezet, amely törvényességi felügyeletet gyakorol a civil szféra fölött, először maga vizsgálódott az ügyben, majd bírósághoz fordult a Vér és Becsület feloszlatását kérve. Mint a tárgyaláson kiderült, rengeteg bizonyítékot tárt a Fővárosi Bíróság elé. Ezek főként videofelvételek voltak, amelyek az egyesület rendezvényein, gyűlésein készültek, a Hősök terén és egyes vidéki városokban. Csatoltak dalszövegeket is, és számos újságcikk is szerepelt a kollekcióban. Kétségtelenné vált, hogy a dokumentációt túlnyomórészt a Nemzetbiztonsági Hivatal tárta az ügyészség elé. A vizsgálódás folyamatát a 2002-es sződligeti Fehér karácsony-koncert indította el. Később megállapították, hogy ez nem az egyesület rendezvénye volt, a szervezet két tagja azonban részt vett az eseményen.
A 2003 februárjában megindított perben tavaly december 1-jén ítélkezett a Fővárosi Bíróság. A határozat tanúsága szerint az újságcikkeknek a bíró nem tulajdonított jelentőséget, a gyalázkodó dalokat pedig nem tudta közvetlen kapcsolatba hozni az egyesülettel. A bíróság azt sem vehette figyelembe, hogy a Vér és Becsület gyűlései katonai jellegre utaló külsőségek közt zajlottak le, az egyesület tagjait ugyanis nem tudták azonosítani a felvételeken szereplő személyekkel. Bizonyítéknak így alapvetően a szervezet tagjai által elmondott beszédek találtattak – ezekről az egyesületi tagok beszámoltak a tárgyaláson is.
A polgári ítélőtanács ennek alapján helytelenítette, hogy az egyesület tagjai „több helyen a magyar faj legjaváról beszélnek, áldozatot hozó hősökről, akikkel szemben a züllést hozták a liberalizmus követői, vagy akik a pénz hatalmában gondolkodnak, vagy pedig ezzel a hatalommal élve cselekednek ma is”. Egy további jellegzetes idézet szerint „az 1944. decemberi időpont, vagyis a főváros körüli katonai gyűrű bezárulása olyan világnézeti küzdelem állomása, amely hazánk és Európa megmaradásának tétjén túl a fehér faj és az egyetemes kultúra fennmaradása, illetőleg túlélése folyamatát foglalja magába”. Az ítélet kiemeli azt a szónoklatot is, amely szerint „jellemező módon a szovjet győzelmet háromnapos szabad rablással ünnepelték meg. A sokat szenvedett városra a terror sötét leple borult.” Végül: „A vörös csőcselék követői mindent megtesznek, hogy az igazság helyett a hazugság éljen tovább a köztudatban.” Természetesen arról, miért s miként törtek ki a bekerített magyar és német katonák a budai Várból. Sérelmezték a szónokok, hogy a hivatalos politika a legutóbbi időkig megakadályozta a megemlékezést az 1945. február 11-i kitörésről.
A Fővárosi Bíróság feloszlatta az egyesületet, mégpedig azzal az indokkal, hogy a szervezet nem azonos méltóságú személyként kezeli az embereket, a törvény szerint pedig az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti mások jogait és szabadságát. Csakhogy: mit értsünk mások jogain és szabadságán, s mit tekintsünk az egyesülési jog gyakorlásának? Az alkotmányjogi vita erről bontakozott ki. A Vér és Becsület jogi képviselője, Dobozy Csaba ügyvéd azt mondta: a jog gyakorlása azt jelenti, hogy az egyesület megfelelő alapszabály szerint, az előírt szervezettel, tagsággal jön létre és intézi ügyeit. Nem része e jog gyakorlásának a nyilvános gyűlések, rendezvények tartása – ez már egy másik jog, a gyülekezés kérdésköre. Az elhangzó felszólalásokat pedig a szónokok mint magánszemélyek szólásszabadságaként kell megítélni – mondta lapunknak az ügyvéd. A társadalmi szervezet nem cenzúrázhatja a beszédeket, mert akkor a felszólalók véleménynyilvánítási jogát sértené meg. Az is a mások joga. Az egyesület mindezek miatt fellebbezett a feloszlatás ellen, s az Alkotmánybíróság megkeresését kérte az egyesülési és a gyülekezési jog, valamint a szólásszabadság összefüggéseinek feltárásáért. A Fővárosi Ítélőtábla ezután fordult a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, kíván-e alkotmányértelmezést kérni az ügy eldöntése előtt. Az ügyészség – mint felperes – úgy gondolja, nincs alkotmányjogi ellentmondás, az LB elnökének nem is kell megkeresnie az alkotmánybírákat. Az alkotmányvédő testület ugyanis több határozatban elemezte már a szabadságjogok kapcsolatát, és hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság kitüntetett helyet foglal el köztük. A Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya kérdésünkre megerősítette a Fellebbviteli Főügyészség álláspontját, hozzátéve, hogy a pert a Fővárosi Ítélőtáblának a jelenlegi feltételek közt kell eldöntenie. A főügyészség szerint a bíróság a bizonyítékok alapján megállapíthatja, hogy a Vér és Becsület tevékenysége sértette mások jogait, emberi méltóságát, ezért végérvényesen fel kell oszlatni. „A megemlékezések katonai jellegűek, a rendezvényeken fasiszta, nemzetiszocialista köszöntéseket használnak. Az egyesület által szervezett koncerteken zsidókat gyalázó, zsidóüldözést idéző dalok, mondókák hangzanak el” – fejtette ki az ügyészség. Arra már az elsőfokú eljárás idején utalt a vádhatóság, hogy a Vér és Becsület elnevezés maga is árulkodó. A nemzetközi Blood and Honour mozgalom a náci jelszavakkal és a nürnbergi zsidótörvénnyel mutat kapcsolatot. Náci jelszó volt ugyanis a „hűségben a becsület”, a „becsületem a hűségem”, s a „vér és becsület” is – mutattak rá. Az 1935-ös német fajvédő törvényt a vér és becsület törvényének is nevezik – hangsúlyozta az ügyész.
A Legfelsőbb Bíróságon úgy értesültünk, elemzik az ügyet, s Lomnici Zoltán a héten eldönti, megkeresi-e az Alkotmánybíróságot. Ha nem, akkor az ítélőtábla enélkül hozza meg végzését. Alkotmányértelmezést az LB elnökén kívül a legfőbb ügyész, a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke, az Országgyűlés és állandó bizottságai, valamint a kormány és tagjai kérhetnek. A Legfelsőbb Bíróság elnöke 1996-ban fordult az AB-hoz a Szivárvány egyesület ügyében. Akkor az volt a kérdés, hogy gyerekek beléphetnek-e a melegek egyesületébe. A válasz az volt: nem, mert ez sérti a döntésre koruk miatt egyébként sem érett fiatalok egészséges fejlődéséhez való jogát. Ezt az egyesület alapszabályában rögzíteni kell a döntés szerint. Az egyesülési törvény utólagos kontrollját a táblabíróság is kérhetné – ez ugyanis nem alkotmányértelmezés, hanem a jogszabály alkotmányosságának vizsgálata.
A jelenlegi hazai szabályozás mellett szinte megfejthetetlen, kinek a joga „a mások joga és szabadsága”. Így vélekedett lapunknak nyilatkozva Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője. Emlékeztetett: a törvény szerint fel kell oszlatni a mások jogát és szabadságát sértő egyesületet.
Az ügyvivő szerint a baj az, hogy az egyesülési törvénynek ez a kitétele keretszabály, amit más törvénynek kellene kitöltenie, de ilyen törvény most nincs. A polgári törvénykönyv védi ugyan az emberi méltóságot, de hiányosan. Csupán személyre szóló sérelem esetén kérhető jogvédelem. Ha viszont valamelyik közösségre, például a zsidóságra tesznek gyalázkodó, sértő kijelentéseket, a közösség, a csoport tagja nem kérhet védelmet, igaz, hogy a csoport, a közösség sem. Schiffer szerint ezúttal is a gyűlöletbeszéd általános hazai megítélésének problematikájához érkeztünk el. A polgári jog nem védi a közösségek és tagjaik méltóságát. Így a mások szabadsága egyelőre tartalom nélküli fogalom.
A TASZ ügyvivője úgy látja, hogy – bár az ügyet nem ismeri, és nem is kívánja kommentálni – a Vér és Becsület kapcsán egy másik gond is felvethető. Nevezetesen az, hogy egy gyűlésen felszólaló személy sértő kijelentéseiért mennyiben felelhet a gyűlés szervezője. Nem könnyű ugyanis eldönteni, hogy a szónoklat a felszólaló vagy az egyesület véleménye. Arról nem is beszélve – tette hozzá a szakértő –, hogy a vélemény az AB ismert álláspontja szerint annak érték- és igazságtartalmától függetlenül védelemben részesül. A téves, hibás nézeteket sem lehet betiltani. A meghökkentő vélemény beleférhet a szólásszabadság kereteibe, még ha a méltóság, a jó hírnév megsértése a sértő személyre nézve konzekvenciákkal jár is. Schiffer András szerint mindezek miatt aggályos egy bejegyzett egyesületet feloszlatni mások jogainak és szabadságának megsértésére hivatkozva. Rövid időn belül kiürülhetne a magyar parlament – tette hozzá –, ha a pártok képviselőinek kijelentései alapján nem a képviselőt marasztalnák el, hanem ehelyett vagy ezzel együtt feloszlatnák a pártot. A pártok speciális társadalmi szervezetek.
A legnagyobb veszély azonban az ügyvivő szerint az, ha a hiányos jogi szabályozás tág értelmezése polgárjogot nyer, bármelyik szervezet feloszlatható lesz, ha valamelyik tagja megsért valakit. Lehet, hogy a Vér és Becsület tagjai sokak szerint visszataszító nézeteket képviselnek, ám ez önmagában kevés a szervezet megszüntetéséhez – mondta a Társaság a Szabadságjogokért képviselője.
tűzvész
Tűzvész pusztít Kaliforniában
