Lengyel csapás a baloldalra

Papírforma-eredményt hoztak Lengyelországban a vasárnapi országgyűlési választások. Az első exit poll adatok szerint az ellenzéki jobboldal pártjai együttesen a szavazatok 54 százalékát besöpörve fölényes győzelmet arattak, míg a jelenleg kormányzó baloldali szövetség apró ellenzéki pártként lehet csak jelen a következő ciklus törvényhozásában.

Lengyelország mintegy 30 millió szavazásra jogosult állampolgára 25 ezer szavazókörben 18 párt több mint 10 ezer jelöltje közül választotta ki a lengyel alsóház, a szejm 460 leendő képviselőjét. Amint azt a közvélemény-kutatási adatokból sejteni lehetett, a két nagy jobboldali erő, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), valamint a konzervatív-liberális Polgári Platform (PO) között csak a „célfotó” döntött: előbbi 28, utóbbi 26 százalékot ért el, ami összességében elég lehet a kétharmados többséget jelentő 307 mandátum megszerzéséhez. Meglehetősen jól szerepelt a két szélsőségesnek tekintett politikai tömörülés is. A radikálisan konzervatív, még a PiS közeledését is elutasító, katolikus gyökerű Lengyel Családok Ligája (LPR) 8 százalékkal, a parasztpártból lett, mára ideológiáktól függetlenül populista Önvédelem (SO) 10 százalékkal jutott be az országgyűlésbe. Euroszkeptikus, gyakran izolacionista nézeteik miatt e pártok nagy valószínűség szerint nem szólhatnak majd bele a kormányalakításba.
A jelenleg még kormányon lévő, de hitelét vesztett Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) a várakozásoknak megfelelően képtelen volt átlépni saját árnyékán: a választók 11 százalékának támogatásával jutott a parlamentbe. Éppen elérve az ötszázalékos küszöböt, a szejm tagja lesz a Lengyel Parasztpárt (PSL) is.
*
A baloldal vesszőfutása nem meglepetés. A lengyelek többsége szinte egyöntetűen negatívan ítélte meg az elmúlt ciklusban hatalmon lévő két szocialista kormányfő, Leszek Miller és Marek Belka munkáját. A gazdasági problémák mellett szinte mindennaposak voltak az egyes minisztereket érintő, milliós összegekről szóló korrupciós ügyek. Amint Wojciech Olejniczak, az SLD elnöke az eredmények ismeretében fogalmazott: a párt jelenleg a biztos bejutást is jó eredménynek tartja.
A jobboldal vezéralakjai nagy örömmel fogadták az eredmények ismertetését. A győztes párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski szerint az utóbbi napok tendenciái már jelezték pártja győzelmét, s a jövőben minden lehetőség adott lesz ahhoz, hogy Lengyelország Európa meghatározó államává nője ki magát. Donald Tusk, a PO elnökjelöltje gratulált a PiS győzelméhez, s bizakodásának adott hangot a két párt koalíciójának jövőjét illetően. A vezetők nyilatkozataikban kölcsönösen barátokként utaltak egymásra.
Sikerük néhány hét múlva lehet teljes, októberben kerül sor ugyanis a köztársaság elnökének megválasztására, amelyen Tusk és Lech Kaczynski mögött messze lemaradva következnek csak a radikális, illetve a baloldali jelöltek. A PO és a PiS közötti koalíciós tárgyalások várhatóan már a napokban megkezdődnek.
Egy varsói PO-jelölt, valamint az egyik, gyakorlatilag esélytelen baloldali jelölt váratlan szombati halála nem befolyásolta a szavazás lefolyását.
A részvételi arány rendkívül alacsony, 38 százalékos volt, a legtöbben Varsóban, a legkevesebben az ország nyugati településein járultak az urnákhoz. A tömegek távolmaradása jól tükrözi az emberek kiábrándultságát, s egyúttal jelzés Lengyelország jövendő vezetőinek, hogy puszta ígéretekkel nem nyerhető el a szavazók szimpátiája.