Megduplázódott Magyarország nettó adóssága a 2002-es kormányváltás óta – derül ki a Magyar Nemzeti Bank által tegnap közzétett adatokból, amelyek szerint a 2003 vége és 2005. június között eltelt másfél évben hazánk bruttó adóssága 17,3 milliárd euróval, nettó adóssága pedig 9,8 milliárd euróval nőtt, azaz másfél év alatt nagyságrendben annyit adósodott el a nemzetgazdaság, mint amekkora a teljes adósságállománya volt az 1989-es rendszerváltás idején.
Az eladósodás üteme jelenleg is igen gyors: a jegybanki adatsor értelmében a nemzetgazdaság bruttó adóssága az idei első fél év végére 64,9 milliárd euróra emelkedett az első negyedév végi 60,5 milliárd euróról. Kedvezőtlen az adat a nettó adósságot nézve is, ennek mértéke 31,2 milliárd euróra nőtt a három hónappal korábban regisztrált 27,6 milliárd euróról.
*
Az adósság növekedése az államháztartásra és a háztartásokra egyaránt jellemző volt: az államháztartás és az MNB bruttó adóssága június végén 27,1 milliárd euróra rúgott, a magánszektor bruttó adóssága pedig a fél év végére 37,8 milliárd euróra nőtt, az előző negyedévi 34,4 milliárd euróról.
A várakozásokhoz képest roszszabb lett a folyó fizetési mérleg hiánya, amely 1701 milliárd eurót tett ki a második negyedévben. Továbbra is igen jelentős a külföldiek részvétele a magyar államadósság finanszírozásában: a külföldiek tulajdonában lévő, forintban kifejezett állampapírok állománya június végén elérte a tízmilliárd eurót, miközben a jegybanki tartalékok értéke 14,2 milliárd euró volt.
Annak ellenére, hogy a jegybanki jelentés már önmagában is kedvezőtlen adatokat tartalmaz, az OTP Bank elemzési központja tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetgazdaság nettó külső adóssága lényegesen gyorsabban nő, mint amit az önbevallásos módszeren alapuló folyó fizetési- mérleg-hiány és külső finanszírozási igény indokolna, azaz mindkét egyensúlyi adat jóval magasabb lehet a fő számok által előre jelzettnél, s a folyómérleg-hiány megközelítheti a GDP 10 százalékát. Az elemzési központ gazdaságkutatói úgy ítélik meg, hogy a most közzétett adatok fenntarthatatlan makrogazdasági pályát tükröznek.
A magyar gazdaság egyensúlyi problémáival foglalkozik az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tegnap közzétett jelentése is, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre kisebbé válik a jegybanki kamatcsökkentés mozgástere. Az összefoglaló szerint a gazdaság fejlődését olyan egyensúlyi problémák nehezítik, amelyek helyreállítása hosszabb időt igényel.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnap szintén jelentést tett közzé, eszerint a gazdaság szereplőinek inkább enyhén romló, semmint stabil vagy javuló konjunktúrára kell felkészülniük. A felügyelet kockázati tényezőként említi az államháztartás helyzetét, az emelkedő munkanélküliségi rátát és a háztartások növekvő adósságterheit.
Financial Times: cseles könyvelés Magyarországon. A magyar kormány könyvelési trükkjeire és a forint sebezhetőségére hívja fel a figyelmet a Financial Times tegnapi száma, amely nagy terjedelemben foglalkozik hazánk magas hiányával és a magyarországi euróbevezetés késlekedésével. A lap szerint jelenleg a 2010-es dátum is tarthatatlannak tűnik. Az Európai Bizottságtól Magyarország már figyelmeztetést kapott júliusban, ám ezt októberben egy újabb követheti – figyelmeztet a cikk, amely szerint a valós kiadáscsökkentés helyett Magyarország a trükközésre helyezi a hangsúlyt, amivel a rosszul könyvelő államok sorába iratkozott fel. A tekintélyes nemzetközi újság a Credit Suisse First Boston térségi elemzőjét idézi, aki szerint ügyfeleik körében máris elterjedt az a nézet, hogy a forint árfolyamánál hamarosan egy éles korrekció következik be.
Alig csökkennek a kiadások. A korábbi kormányzati ígéretek ellenére alig mérséklődnek jövőre a kormányzati kiadások: a tegnap beterjesztett 2006. évi költségvetési törvénytervezet a költségvetés kiadási főösszegét 7309 milliárd forintban, bevételi főösszegét pedig 5775 milliárdban határozta meg. A hiány mértéke az MTI által közölt tervezet értelmében – messze meghaladva az idei évre előirányzott deficitet – 1533 milliárd forintot tesz ki. A szigorú büdzsét ígérő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János korábban több alkalommal azt hangsúlyozta, hogy a szükséges kiadáscsökkentést végrehajtják, és nem készítenek választási költségvetést.
Vita a büdzséről. A 2006-os költségvetés biztosítja, hogy az ország minél hamarabb az EU átlagához közeledjen – közölte tegnap Veres János, aki átadta a jövő évi büdzsé tervezetét Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének: A Pénzügyminisztérium tájékoztatása értelmében 2006-ra 58,5 százalékos nyugdíjreformmal korrigált államadósságot irányoztak elő. Ez nyugdíjreform nélkül 63,2 százalékos GDP-arányos államadósságot jelent. A munkahelyteremtést hiányolta a büdzséből tegnap Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki szerint a növekvő munkanélküliség és az emelkedő vállalkozói terhek mellett arra lenne szükség, hogy a kormány a munkahelyek számának bővítésére koncentráljon.
