MI A MAGYAR?

Helynevek Diószeg községből, Bihar megyéből

Diószeg község Bihar megye Érmellék járásához tartozik. Ezen politikai felosztáson kívül a’ vidék Érmellék név alatt ismeretes – a’ Szatmár megyebeli Pér községtől kelet felől dél felé nyúló terület a’ Kraszna megyei Kraszna vizéből eredő Ér (társulatilag a’ tó, lapály, vizenyős helyek lecsapolásával húzott Ér-csatorna) folyamtól nyerte elnevezését, és ez tart Bihar megyében kebelezett Pocsaly községig, hol a’ Beretytyó folyóba ömlik.
A község mezőváros. Diószeg neve él, és ezen neve országszerte ismeretes, rendszerint újabb időben Ér- vagy Bihar Diószegnek íratik, leginkább hivatalos és postai közlekedéseknél az indokból, mivel Posony megyében is van egy Diószeg nevű község, melly azonos név mellett a’ küldemények ide s tova tévelyegnek.
A község emberemlékezet ólta mindég Diószegnek neveztetik, nemelykor írásokban Diószegh név alatt fordul elő. Egyébiránt hagyomány szerint IV. Béla király idejében a’ községhez közel, délkelet felül eső, most szőlőhegyet képező hegység rengeteg erdő volt az úgynevezett Bihar megyei Rézaljaig, melly idöszakban a’ községhez mintegy 1/4 mérföldnyire észak felől volt Egyed nevű helység; a’ tatárok vad csoportjai által szétdúlatván, menekült lakossai egy, a’ mondott erdő, most szőlőhegy alján volt diófás Oarba, melly vízzel, nádassal körül vétetett, húzódtak meg, és ezen diófás helyről Diós zúgnak elnevezték, honnat idővel a tájnév könnyebb kiejtéséből Diós szeg, rövidülve Diószeg névre átalakult. […]
Dűlők nevezése
a) Nyúzó völgy – szomszéd Álmosd község felől északnak neveztetik onnan, mert Ferdinánd császár idejében a gróf Castaldo által vezényelt zsoldos katonák a Diószeg és Álmosd közötti láp mellett letelepedvén, a’ diószegiek reájuk ütöttek, és lovastól, fegyverestől a’ lápnak szorítván, részint a’ lápba fulladtak, részint majd egy lábig lekonczoltattak, ezen fegyver ténytöl a’ hely nyuzó völgynek neveztetik. Szántóföld most.
b) Szóllóka – jó legelő, sík tér, fekszik a’ város és szőlőhegy közt délkeletnek, nevét onnan vette, hogy eres, völgyes, domborulatos hely lévén, tehát a’ járókelő szekerek hellyel-hellyel a posványokban fennakadván, a’ szekeresek igavonóikat nógatni szokták, magyar szekeres szokása szerint egyik a’ másikára kiáltván: „Szólj neki”, és így ezen szólj szórúl szóllóka nevet nyert.
c) Tatárjáró – itt a’ portyázó tatár hordát a diószegi nép posványos helyen megsemmisítette, kelet felé fekszik a’ várostól, most jó szántó, kaszálló.
d) Vársziget – nevezetes onnan, mert még most is mintegy félórányi járásra kelet felől megvannak egy vár romjai lapály helyen. E várt hagyomány szerint az Erdély történelmében szereplő Zólyomi Dávid csórta, és a’ székelyhídi hírneves várnak elő várassa vólt; mikor ’s ki által építtetett, nem tudni, most jó kaszálló.
e) Malomsziget – ezelőtt vízimalom volt az Ér folyón (lásd 1. pont) – földesuraság tulajdona, elhanyagolt, most legelő.
f) Barátok völgye – Pocsaly felé, délnek fekszik, Egyed községnek a’ tatárok által lett elpusztulásakor a’ községnek szőlőhegy volt, e’ között az Egyeden lakott veres barátok szőlőbirtoka lévén, a név innen eredt, most kaszálló.
g) Pinczés völgy – keskeny völgy keletről, ott volt Egyed községnek pinczesora, elpusztult hely, most részint erdő, részint szántó.
h) Vásárfája dűlő – most irtvány, ezelőtt nagy erdő volt, 1782. évben a sáska összetépte, északra fekszik, most szántóhely, jó.
Szemelvények Pesty Frigyes kéziratos Bihar vármegyei helynévtárából (1864)