Nincs döntés a vasúti törvényről

Bár megtárgyalta tegnap, ám további egy héttel elhalasztotta a döntést a kormány a gazdasági és közlekedési tárca által előterjesztett új vasúti törvény tervezetéről. A jelenlegi jogszabályt módosító javaslatok csak ezt követően kerülhetnek az Országgyűlés elé. Értesüléseink szerint az illetékes minisztereknek a MÁV egészségügyi részlegének hovatartozásáról nem sikerült megállapodniuk.

Az 1993-as vasúti törvény módosítása elsősorban az Európai Unió új irányelvei, illetve a megváltozott piaci környezet miatt szükséges. A vasúti közlekedés liberalizálásával ugyanis lehetővé válik, hogy a tagországok hálózatán a nemzeti társaságok mellett magáncégek is szerelvényeket továbbítsanak. Más kérdés, hogy a nemzeti társaságok ellenállása a részleges, illetve teljes liberalizáció iránt – talán Nagy-Britannia kivételével – az egész EU-ban megmutatkozik.
Az új törvénytervezet szerint a vasúttársaságoktól – így a MÁV-tól is – független pályakapacitás-elosztó alakulna, amely a vasúti infrastruktúrához való hozzáférést biztosítaná a többszereplős piacon. Szinte biztosra vehető, hogy önálló társaságként működik 2006. január 1-jétől a MÁV árufuvarozási üzletága – MÁV Cargo Rt. néven –, így hasonló jogosítványokkal használhatja majd a társaság a pályahálózatot, mint más piaci szereplő. További változás lesz, hogy az iparvágányok jövő év elejétől nem a MÁV, hanem a pályakapacitás-elosztó felügyelete alá tartoznak. A vasúti pályák továbbra is állami tulajdonban maradnak. Az előterjesztés szerint szintén jövő év elejétől működne a Magyar Vasúti Hivatal (MVH), amely elvileg szabályozó hatóságként – a Magyar Energia Hivatalhoz és a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz hasonlóan – felügyeli
a vasúti szektor működését, és megállapítaná a pályák használati díjait.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter egy tegnap reggeli televíziós műsorban közölte, hogy 2008-tól az áruszállítási, 2012-től pedig a személyszállítási részleg bizonyos tevékenységeinek liberalizációjára van szükség. Mindezt az EU-szabályozással indokolta a miniszter. A tevékenységek liberalizálása a tőkebevonás, azaz a privatizáció lehetőségét teremtené meg. Ezt készíti elő egyébként a MÁV Cargo megalapítása.
Az új törvény rendelkezései alapján szerződne az állam a MÁV-val a közszolgáltatási feladatok ellátásáról, amit egyébként az EU is kötelezővé tesz a tagállamok kormányai számára. Ugyanakkor az állam jelenleg – az EU rendelkezése ellenére – nem finanszírozza az általa megrendelt közszolgáltatás menetdíjon felüli költségeit.

Motorvonat. A Fővárosi Bírósághoz fordult tegnap a Bombardier Transportation azzal a szándékkal, hogy függesszék fel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDb) szeptember 13-i határozatának végrehajtását. A KDb elutasította legutóbb a Bombardiernek a Stadlerral és a MÁV-val szembeni beadványait, így az utóbbi két cég által aláírt szerződés az elővárosi motorvonatok szállításáról hatályba léphet.