Pénz és részvény nélkül

Egészen újszerűen értelmezte a gazdasági és tőkepiaci törvényeket a Zalakerámia Rt. új osztrák tulajdonosa, nem kis meglepetést szerezve a kisbefektetőknek. A hazai csempegyártóban tavaly szeptemberben 89,9 százalékos tulajdont szerző Lasselsberger Ceramics Kft. tavasszal nyilvános vételi ajánlatot tett a birtokában nem lévő részvényekre. A társaság azon a részvényenkénti 2350 forinton tett vételi ajánlatot, amely értéken az előző évben saját maga megszerezte a többségi tulajdont. A Figyelő című hetilap szerint az anyavállalat saját tőkéjéhez viszonyított, egy részvényre jutó, 1965 forintos árhoz képest az ajánlat magasabb, de a Zalakerámia leányvállalatait is magában foglaló, konszolidált saját tőkéjéhez képest 1632 forinttal alacsonyabb. Mindazonáltal az árszabásnál még nagyobb meglepetést keltett a Lasselsberger által alkalmazott kiszorítási módszer. A Lasselsberger augusztus elsején számolt arról be, hogy az önkéntes vételi ajánlat nyomán részesedése 93,6 százalékra emelkedett, tehát meghaladta a kiszorításhoz szükséges tulajdoni hányadot. Ezt követően érvénytelenítette azokat a részvényeket, amelyeket a nyilvános ajánlattételével, illetve a vételi jog gyakorlásával nem tudott megszerezni, s kérte a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-től a papírok megsemmisítését. A Zalakerámia az érvénytelenített papírokat augusztus 8-án újra kibocsátotta, s 1000 forintos árfolyamon eladta a Lasselsbergernek. Másnap már kérték a társaság zártkörűvé alakítását, és 17-én bejelentették, hogy ez megtörtént. Tehát a kisrészvényesek pénz és részvény nélkül maradtak, s a jövőben maximum a részvényenkénti 1000 forintra számíthatnak.
Ám a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Információink szerint a PSZÁF annak a törvényi feltételnek a teljesülését ellenőrzi, hogy a zártkörűvé alakuláskor valamennyi részvénynek az új tulajdonos birtokában kell lennie.
Egy cég átalakulásakor kell egy záró- és egy nyitómérleget készíteni, amit a közgyűlésen kell elfogadni – világított rá Tatár Jeromos ügyvédjelölt. A második ülésnél, amikor a nyitómérleget készítik, pontosan tudják, hogy kik azok, akik a társaságban kívánnak maradni, s kik nem kívánnak tagok maradni. Lehetséges – mondta Tatár Jeromos –, hogy a tervezetben szerepelnek az említett dolgok, s a törvény által megszabott 30 napos határidőn belül minden kisbefektető kap egy értesítést, hogy járuljon a kaszszához, akkor persze nem beszélhetünk törvénytelenségről.