Bár a kormány eddig cáfolta, tegnap mégis kiderült: választási költségvetés lesz 2006-ban, az idei 1080 milliárd forintos hiány után jövőre ugyanis 1580 milliárd forintra rúg az államháztartás pénzforgalmi hiánya. A tegnap bejelentett változás az Európai Unió felé vállalt programunkkal összehasonlítva is drasztikus romlást mutat: a 3,1 százalékos jövő évi deficitről szóló kormányzati kötelezettség helyett a most ígért deficit eléri a GDP 4,7 százalékát, nyugdíjreform nélkül pedig a 6,1 százalékát.
Majdnem duplájára emelkedik az idei deficit is: a sorozatos kormányzati cáfolatok után Veres János pénzügyminiszter tegnap elismerte: a 3,6 százalékról szóló elő-
irányzat helyett az év végére 6,1 százalékra ugrik a hiány. A jelentős romlást a miniszter az EU által megtorpedózott autópálya-elszámolással, a tervezettnél kisebb áfabevétellel és a költségvetés vártnál több kiadásával indokolta. A bejelentés egyben azt jelenti, hogy az államháztartás hiánya csökkenés helyett idén emelkedik.
Az euró 2010-es bevezetését firtató kérdésre Veres kitérő választ adott. Mint mondta, az új dátum ismertetése előtt konzultálniuk kell a gazdasági élet szereplőivel. Medgyessy Péter 2008-as euróbevezetésre tett ígéretére a miniszter úgy reagált: a volt miniszterelnök bejelentése óta „megváltoztak a körülmények”. A negatív adatok ellenére Veres úgy ítélte meg, hogy „a magyar gazdaság egészségesen és gyors ütemben fejlődik”.
Nem volt ennyire optimista hangulatban tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki közölte: a 2006-os költségvetés tervezete nem tükrözi az ország tényleges gazdasági folyamatait, és a korábbi évek rossz szerkezetének fenntartását szolgálja. Járai aggasztónak nevezte azt is, hogy az utóbbi években hazánk államadóssága folyamatosan emelkedett. Hasonlóan vélekedett tegnap Amelia Torres, az Európai Bizottság szóvivője is, aki hazánkkal kapcsolatban kijelentette: a testület komolyan aggódik a magyar költségvetési helyzet miatt, amelynek alakulását figyelembe fogja venni, amikor újraértékeli az új tagállamok fiskális programját.
Új kommunikáció. Tanácsadók javaslatára stratégiaváltás történt az euró bevezetésével és az államháztartási hiánnyal kapcsolatos kormányzati kommunikációban – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint a magas deficitet, a magyarországi könyvelést elmarasztaló uniós álláspontot, valamint a növekvő államadósságot és az euróbevezetés tolódását elsősorban olyan „szakmai” kérdésként próbálja feltüntetni a kormányzat, amely a lakosság mindennapjait nem érinti. A taktikaváltásra utal, hogy – a korábbi tervektől eltérően – a költségvetéssel kapcsolatos népszerűtlen hírekről mégsem Gyurcsány Ferenc, hanem Veres János pénzügyminiszter adott számot, ezzel is érzékeltetve, hogy a miniszterelnök „az embereket foglalkoztató ügyekkel” kíván foglalkozni, s a hiány folyamatos növekedése nem tartozik ezek közé.
Vége az autópálya-kötvénynek. Elmarad az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. tervezett hárommilliárd eurós – mintegy 750 milliárd forintos – kötvénykibocsátása. Veres János a döntést azzal indokolta, hogy az Eurostat álláspontja szerint e pénz jelentős részét az államháztartás részeként kellene elszámolni, így a kibocsátás nagyrészt szükségtelenné vált. A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban tegnap úgy fogalmazott: a tervek szerint a jövőben épülő autópályák egy része uniós forrásból és hazai társfinanszírozásból valósul majd meg, egy másik rész pedig PPP-beruházás formájában. Az ÁAK Rt. még múlt héten is megerősítette, hogy dolgoznak az autópálya-építésekhez szükséges kötvénykibocsátás előkészítésén. A jegybank számításai szerint a tranzakció 70-100 milliárd forintos pluszköltséggel terhelte volna meg az államkasszát.
Leépítések a közszférában. Noha a kormány korábban több alkalommal cáfolta, hogy a közszférában jövőre jelentős létszámleépítéseket terveznének, a lapunk birtokába került pénzügyminisztériumi tervezet mégis elbocsátásokkal számol. A dokumentum szerint a létszámot és a személyi juttatásokat úgy kell megtervezniük a minisztériumoknak, hogy az igazgatási és háttérintézményi kiadások általában tíz százalékkal csökkenjenek. A jelentés arra is kitér, hogy az elbocsátásokhoz kapcsolódó kiadásokra céltartalékot képeztek. A leépítést a tárca többek között természetes létszámfogyással, az üres álláshelyek felszámolásával kívánja elérni.
Eredményes váltás a KSH-nál. Meghozták a „kívánt” eredményt a Központi Statisztikai Hivatalban történt személyi változások: a hivatal legfrissebb általános gazdasági jelentése – a korábbi tájékoztatóktól eltérően – már nem foglalkozik azzal, hogy a költségvetés hiánya meghaladta az éves előirányzatot. Az új vezetés által felügyelt tájékoztatási főosztály jelentése arra sem tér ki, hogy a bevételek kisebb ütemben növekedtek, mint a kiadások. A júliusi jelentés ezt még fontosnak tartotta közölni. Németh Eszter, a jelentésért felelős főosztály helyettes vezetője azzal indokolta a költségvetési hiányra vonatkozó észrevételek elmaradását, hogy nem sablonok alapján dolgoznak, a mostani tájékoztatóban más adatokat ítéltek hangsúlyosabbnak. Németh ugyanakkor elismerte: a most készült jelentés felelős szerkesztője már új személy volt.
Hol a sztrádapénz? Az EU állásfoglalása nyomán világossá vált, hogy az autópálya-építések árát nem számolták bele a költségvetésbe, ennek ellenére az államadósság 4400 milliárd forinttal nőtt a kormányváltás óta – jelentette ki tegnap Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc a közadósság tetemes növekedését elsősorban az autópálya-kiadásokkal indokolta. Ha az autópályákra sem költötték el a pénzt, akkor hol vannak a 2002 májusa óta felvett százmilliárdok? – tudakolta Rogán, aki pártja nevében arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy a közvélemény félrevezetése helyett álljon ki végre a nyilvánosság elé, és ismertesse a költségvetéssel kapcsolatos valós adatokat, valamint azt, hogy a hatalmas hiány és államadósság milyen hátrányos következményekkel jár az országra nézve.
