Parlamenti választásokat tartanak Afganisztánban holnap, 1969 óta először. A szavazás mérföldkőnek számít az ország történetében és politikai elemzők szerint elősegítheti a stabilitás és a demokrácia kialakulását. A megméretésen a Hamid Karzai elnökhöz közeli politikai erők megerősödésére lehet számítani. A hatalomból négy éve elűzött tálibok az eseményeket bohózatnak titulálták, ami szerintük csak egy amerikai összeesküvés része. A lázadók szóvivője, Abdul Latif Hakimia telefonon adott nyilatkozatában a választás bojkottjára szólította fel a 12,5 millió választópolgárt.
A szóvivő szerint az afgán népnek nemcsak távol kell maradnia a szavazástól, hanem hátráltathatja azt. Korábban a tálibok megígérték, hogy nem támadják meg a szavazóhelyiségeket. Legutóbbi nyilatkozatukban azt állították: a választás napján a „megszálló” csapatok elleni rajtaütésekben és robbantásokban polgári személyek is megsérülhetnek, ezért kérnek mindenkit, hogy csak saját felelősségére járuljon az urnákhoz.
Holnap képviselőházat és tartományi tanácsokat is választanak. Az 5800 jelölt közül 582 nő indult a képviselőházban, a voleszi dzsirgában (népi kamara) betölthető 249 helyért és a 34 tartományi tanácsban elnyerhető mandátumokért. A szavazás fontos lépést jelent a nők jogainak érvényre juttatásában, ugyanis a képviselőházban 68 mandátumot, a tartományi tanácsokban a helyek negyedét a nőknek tartják fenn. Az afgán választási törvények alapján a vizsgálóbizottságok összesen 45 személyt zártak ki a jelöltek köréből, mert vélhetően kapcsolatban álltak valamilyen fegyveres szervezettel.
A közép-ázsiai országban a választások közeledtével sem csitult az erőszak. A mozlim lázadók a jelöltek és a választás megszervezésében segédkező személyek közül – valószínűleg tálib felkelők – mostanáig hetet öltek meg. Csütörtök éjszaka a déli Hilmend tartományban vonszoltak ki házából és lőttek agyon egy képviselőjelöltet.
Eltemették Diogo Jotát és André Silvát + galéria
