Három területre koncentráltak a fejlesztés során a Fiat mérnökei: az első cél az volt, hogy kimagaslóan kényelmes, nagy belső terű autót tervezzenek. Komoly hangsúlyt kapott az Európában egyre népszerűbb dízelmotorok fejlesztése is, a harmadik cél pedig az volt, hogy a sorozatgyártású modell minősége minden igényt kielégítsen.
Giorgetto Giugiaro, a modell formatervezője szerint a Croma gyártásának szüneteltetése óta eltelt évtizedben az autózás többet változott, mint eddig valaha. Ezért az új Croma amellett, hogy megmarad kényelmes limuzinnak, sok megoldást átvesz az utóbbi időben elterjedt egyterűektől. A Croma karosszériája 4,75 méter hosszú – azaz viszonylag rövidnek számít a nagyautók között –, ám magassága 1,60 méter, ami viszont buszlimuzinos érték. S ilyen arányokkal valóban helyet lehet megtakarítani, hiszen az utasok magasabb pozícióban és természetesebb testtartásban ülhetnek, miközben a Croma összesen 3,25 négyzetméternyi üvegfelülete levegőssé és világossá teszi a belteret. Ez még tovább növelhető, hiszen az olaszok olyan kétrészes üvegtetőt kínálnak a Cromához, amelynek felülete közel 1,5 négyzetméter, s első része csúsztatható és billenthető is. Nincs helyszűke leghátul sem: az 500 literes raktér az osztva dönthető hátsó ülésekkel 1,610 literesig bővíthető.
Ami pedig a dízeltechnológia fejlesztését illeti, a Fiat e téren is igyekezett betartani ígéretét. A csúcsmodellben a 2,4 literes Multijet dízel kereken 200 lóerős változata dübörög, amelyhez hatfokozatú szekvenciális automata váltó társul. E verzión kívül gázolajjal működik még az 1,9 literes dízelmotor 120 és 150 lóerős változata, illetve benzines erőforrás az Opel-eredetű 2,2 literes (147 lóerős) és az 1,8 literes (140 lóerős) motor. A Fiat fejlett dízeltechnológiájának magas színvonalát nemcsak a lóerők száma jelzi, hanem az a tény is, hogy minden gép részecskeszűrővel kerül forgalomba, és megfelel az Euro IV-es emissziós normának.

Soha nem látott hadgyakorlat kezdődött a Bakonyban