Csak ígéret maradt a radikális reform

Bár végszavazás csak november hetedikén várható, a módosítások parlamenti elfogadásával gyakorlatilag már kialakultak a jövő évi adótörvények. Az áfa és a személyi jövedelemadó felső határa csökken, kisebb lesz az adómentes juttatások mértéke, s egyéb változások mellett bevezetik a luxusadót.

Erdősi Csaba
2005. 10. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Radikális adóreform ígéretével kezdte az idei esztendőt a kormányzat, a jövő évi adótörvényekből azonban kitűnik, hogy ezúttal sem nyúltak hozzá komolyabban a már meglévő – és több oldalról is kritizált – rendszerhez. Veres János pénzügyminiszter egy tegnapi konferencián ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a hétfőn elfogadott módosító indítványokkal egy olyan ötéves adókoncepcióra bólintott rá a parlament, amely összességében ezermilliárd forinttal csökkenti a közterheket. A jövő évre ebből csupán 194 milliárd forint jut.
Az adótörvények általános vitájában a személyi jövedelemadó kapcsán nyújtották be a legtöbb módosító indítványt. Az elfogadott módosítások nyomán januártól a felső kulcs a jelenlegi 38 százalékos szintről 36 százalékosra süllyed. A legalsó, tizennyolc százalékos kulcshoz csupán annyiban nyúltak hozzá, hogy a jelenlegi másfél millió forintos sávhatárt megtoldották ötvenezer forinttal. Ez meglehetősen bátortalan lépésnek tűnik, főleg annak fényében, hogy a még Draskovics Tibor pénzügyminisztersége idején felállított adóreform bizottság két és fél millió forintnál húzta volna meg az alsó sáv határát. Igaz, 2010-ig a sáv folyamatosan tágul, s eléri majd a hárommillió forintot. A módosítások nyomán megcsappant a béren kívüli, adómentes juttatások összege. Eredetileg évi félmillió forintnál húzták volna meg a határt, az elfogadott szöveg végül ezt négyszázezer forintra szállította le. Megháromszorozódik az általános személygépkocsi-normaköltség, így három helyett jövőre már kilenc forintot számolhatunk el megtett kilométerenként. A minimálbér másfélszeresével adózó vállalkozók ötmillió forintos adóalapig tízszázalékos személyi jövedelem-, illetve társasági adót kérhetnek, a hátrányos térségekben élőknek pedig minimálbér után is él majd ez a lehetőség. A művészeti területen dolgozók januártól választhatják az egyszerű közteherviselési hozzájárulást.
A legradikálisabb változáson az általános forgalmi adó esett át. Az általános kulcs húszszázalékosra változik; a napilapok átkerülnek az ötszázalékos körbe. Új adónemként bevezetik a luxusadót; ezt azoknak kell fizetniük, akik tulajdonában 100 millió forintnál értékesebb ingatlan van. Az adó mértéke a 100 millió forint feletti rész fél százaléka évente.
n
Intézkedéseket kifogásolt az ÁSZ. Szükségesnek tartja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az igénybe vett adókedvezmények gazdaságpolitikai célok eléréséhez való hozzájárulásának elemzését, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) informatikai-nyilvántartási rendszerének átalakítását, továbbá, hogy kövessenek egységes eljárásrendet a kiszabott szankcionáláskor az adóhatóság igazgatóságai – derült ki az ÁSZ tegnap közzétett, az APEH társasági adó beszedésére kialakított rendszere működésének ellenőrzéséről készített jelentésből. A számvevők rámutattak: míg az egyik igazgatóság felszólító levélben hívja fel az adózó figyelmét bevallási kötelezettségének teljesítésére, addig egy másik igazgatóság azonnal a bírságról szóló határozatot küldi meg. Az APEH az adóbeszedést a költségvetési előirányzathoz viszonyítva 2002-ben 105,3 százalékban, 2003-ban 96,5 százalékban, 2004-ben pedig 97,8 százalékban teljesítette. Az idei év első nyolc hónapjában a társaságiadó-befizetések nettó öszszege 196 milliárd forint, amely az éves, mintegy 468 milliárd forintos előirányzatnak 41,9 százaléka, az időarányos előirányzatnak pedig 62,8 százaléka. A számvevőszék jelentése szerint a vizsgált időszakban csaknem harminc százalékkal több adóalanynál kezdeményezett végrehajtási eljárást az APEH, amelynek következtében a végrehajtással érintett adótartozás öszszege 21 százalékkal nőtt. Az intézkedések eredményeként 2003-ról 2004-re a társaságiadó-hátralékból behajtott bevételek összege 41 százalékkal emelkedett.
Az ÁSZ nehezményezte, hogy az APEH a feltárt adókülönbözetek összegét adónemenként csak egy összegben tartja nyilván, ellenőrzési típusokra bontva azonban nem. Ennek következtében nem állapítható meg a realizált bevétel, s nem mutatható ki hátralékállomány. Megállapították azt is, hogy a Pénzügyminisztérium nem készített elemzést arról, hogy a különböző adókedvezmények igénybevétele mennyiben segítette a kitűzött gazdaságpolitikai célok elérését, arra hivatkozva, hogy ezt jogszabály nem írja elő számára. (H. E.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.