Az Attraktor Kiadó Historia Incognita sorozata méltán mondja magát „az elfeledett magyar társadalomtudományok tárának”. Olyan alapműveket publikál újra (többek között Pukánszky Béla, Jancsó Benedek, Hóman Bálint és Mályusz Elemér munkáit), amelyek meghatározóak voltak a magyar történeti gondolkodás kialakulásában. Ide sorolandó a neves nyelvtudós, gróf Zichy István (1879–1951) először 1923-ban közreadott műve is, A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig.
Zichy gróf festőművésznek készült – tanult Münchenben, Nagybányán és Párizsban is –, csak érett férfi korában kezdett foglalkozni a magyar őstörténet és nyelvtudomány kérdéseivel. Ahogy művéből kiderül, alaposan ismerte a finnugor népekre vonatkozó történeti, vallási, föld- és néprajzi irodalmat, s tisztában volt azzal, amit munkája vezérfonalának tekintett, nevezetesen, hogy „a tisztán szavak tanúságára alapított művelődéstörténeti következtetések csak nagy óvatossággal használhatók…” Nem is bonyolódott kalandokba.
Művében sorra veszi a finnugor népek életének és néprajzának kellékeit, a halászattal, vadászattal, öltözködéssel és táplálkozással kapcsolatos szokásokat, a különféle eszközökre, a lakásra meg a családi életre, a szám- és időfogalomra vonatkozó ismereteket. Megállapítja, hogy bár az obi-ugorok vallási költészetéből a hetes számrendszer körvonalai rajzolódnak ki, „Setala szerint feltehető, hogy a tízes számrendszer már a finnugor korra vezethető vissza”. Fejlett családi életről tanúskodnak nyelvünk finnugor eredetű szavai, az apa és az anya, az ős, az öcs, az ángy, a vő és a meny, az ipa meg a napa, továbbá a fiú és az úr. A fejedelmi cím sejthetően apáról fiúra öröklődött, s a fejedelem egyúttal vallási feje is volt a közösségnek. Kiterjedt halottkultusz, a különféle jóslási metódusok használata, a betegségek diagnosztizálására és gyógyítására vonatkozó magas fokú ismeretek jellemezték őseinket legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugorok szokás- és hiedelemrendszere vizsgálatának tanúsága szerint. A vallási szertartásokkal és regékkel kapcsolatban szakrális állatkultusz nyomait találták a kutatók, különös tekintettel a medvére, lóra, sasra, farkasra meg bagolyra, hattyúra, kígyóra, hollóra és ebre.
(Gróf Zichy István: A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő–Gödöllő, 2005. Ára: 1900 forint)
origo.hu
Robbanásveszély a nyári utakon? Csak a guminyomás miatt!
