Abban egyetértettek a parlamenti pártok képviselői az új törvény tegnapi tárgyalásán, hogy a magyar vasút válságba került, a felelősség megosztásáról, illetve a közszolgáltatást is biztosító ágazat jövőjéről azonban teljesen megoszlanak az álláspontok. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter bevezetőjében elmondta, hogy az 1993 óta hatályos szabályozást felváltó új törvény biztosítja az infrastruktúrához való szabad hozzáférést, a vasúti forgalom fenntartásához szélesebb körű forrásbevonást tesz lehetővé, megalakul továbbá a piacszabályozást és a versenyfelügyeletet ellátó, új vasúti hivatal. Kóka szerint nem akarják megszüntetni a mellékvonalakat: azzal együtt, hogy megteremtenék a külső forrás bevonásának lehetőségét, az állam ezen infrastruktúrák esetében többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezne.
A miniszter közölte: jó hírrel szolgálhat, nincs választási lehetőségünk, 2007-től szabad lesz a pálya, s amennyiben a magyar vasút szolgáltatási színvonala nem emelkedik, az osztrák, a szlovák vagy a román vasút szolgáltatásait kell igénybe venni a magyar síneken.
Fónagy János (Fidesz) ezzel szemben azt emelte ki, hogy először versenyképessé kell tenni, megfelelő szintre kell hozni a magyar vasutat, aztán lehet a versenyben részt venni, ellenben a nyugat-európaiak könnyűszerrel szorítják ki a magyar társaságokat és a vasutasokat is a hálózatról. Fónagy utalt arra, hogy az ország legnagyobb foglalkoztatója, a MÁV az eltelt három és fél évben került a jelenlegi kritikus helyzetébe, adóssága és tőkehelyzete valóban behatárolja lehetőségeit. Hangsúlyozta: a törvénytervezet – a parlament hatáskörének kiiktatásával – a vasút gyors privatizációját, meglévő eszközeinek értékesítését tenné lehetővé. Fennáll annak a lehetősége, hogy 2008-tól nyugat-európai operátorcégek jelennek meg a hálózaton, s az általuk megszabott költségeket ugyanúgy az adófizetőkre hárítanák. Tóth Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy az új törvény megteremti az elővárosi és a térségi közlekedés alapjait. A képviselő a verseny hiányával és a piaci elvek háttérbe szorulásával magyarázta a vasút nehéz helyzetét. Szalay Gábor (SZDSZ) azt emelte ki, hogy a fejlesztések finanszírozása érdekében megteremtik a magántőke bevonásának lehetőségét. Közölte: 2007-ben a külföldi társaságok „itt kopogtatnak”. Herényi Károly (MDF) szerint a jelenlegi helyzet kialakulásában nagy szerepe van a tulajdonosnak, Nyugat-Európában az állami társaság is ugyanolyan jó szolgáltatást nyújt, mint a privatizált vasút. A vasúti törvény általános vitáját a következő ülésszakra napolta el az Országgyűlés.
A MÁV Rt. az elővárosi motorvonatok megvásárlása érdekében hitel finanszírozására indít új közbeszerzési eljárást.
Kontur: Érzéketlen luxuskormányzás. A MÁV lefejezése és a vasúti törvény beterjesztése azt a célt szolgálja, hogy itt is megnyissák az utat a privatizáció előtt, eközben a vasúttársaság csaknem hétezer dolgozó elbocsátását tervezi – hangzott el a Fidesz munkás és alkalmazotti tagozata „csődtúrájának” a Déli pályaudvar közelében tartott első állomásán. A testület országjárást folytat, hogy minden csőd közeli helyzetben, gyárbezáráskor felhívja a Gyurcsány-kormány figyelmét: megoldást kell találnia a munkahelyüket elvesztő emberek, megélhetés nélkül maradó családok helyzetére. Kontur Pál szerint az „érzéketlen luxuskormányzás” újabb bizonyítéka, hogy míg több ezer vasutast, kétkezi melóst bocsátanak el, addig a csődöt csődre halmozó MÁV-vezetés összességében több száz milliós végkielégítéssel távozhat. (B. Á.)
