Nem okozói, hanem áldozatai a madárinfluenza-járvány terjedésének a vadon élő madarak. Éppen a baromfiállomány nagyüzemi zsúfolt tartása segíti elő az eddig még nem látott méretű járványok kialakulását, amelyek mind az emberekre, mind pedig a vadon élő madarakra nézve nagy veszélyt jelentenek – magyarázta el kérdésünkre Steiner Attila, a WWF Magyarország programvezetője.
A délkelet-ázsiai esetek után az idén Kínában, Mongóliában, Kazahsztánban, Oroszországban, Törökországban és Romániában mutatták ki a vírust vadon élő madarak teteméből, illetve csirkéből és pulykából, később Görögországban, Macedóniában és Horvátországban pusztultak a szárnyasok. Ismert tény, hogy a vízimadarak szinte állandó hordozói a mérsékelten fertőző és megbetegítő képességű influenzatörzseknek, de szinte tünetmentesen vészelik át a fertőzést és nem veszélyesek az emberre. A vírus gyors mutációja és a virulencia erősödése csak nagyüzemi körülmények között következik be, ahol a túltartott állomány amúgy is fogékonyabb a megbetegedésekre – tette hozzá.
– A most felbukkant H5N1 influenzatörzs okozta járvány az idei évig vadmadarakban még nem fordult elő. A fordulat akkor következett be, amikor Kínában májusban és júniusban mintegy hatezer indiai lúd, halászsirály, kárókatona és vörös ásólúd elhullását jegyezték fel, majd egy hónapra rá Mongóliában pusztultak az énekes hattyúk. A háziszárnyasokban kimutathatóan 1997 óta fordul elő a rendkívül fertőzőképes vírustörzs. Délkelet-Ázsiában, ahol csaknem hetvenmilliárd csirkét és sok milliárd vízimadarat, főleg kacsát nevelnek, különösen nagy károkat okozott – tudtuk meg a programvezetőtől. Steiner hozzátette: nem tudnak olyan esetről, amely során vadmadarak fertőztek volna meg embereket, az eddig emberi halállal végződött esetekben is házi baromfi terjesztette a madárinfluenza vírusát. Szerinte a pánik azért sem indokolt, mert a keleti járványokban a fertőzött háziszárnyasokról terjedt át a vírus a vadmadarakra, és nem fordítva.
– Tehát a betegség nyugati irányú terjeszkedése felveti a vízimadarak általi terjedés lehetőségét, ám inkább úgy fogalmazhatunk, hogy a vonuló madarak maguk is áldozatok, nem pedig a veszély forrásai – összegezte ismereteit a természetvédő.
Rámutatott: mivel az influenzavírus a madarak ürülékében akár két hétig is életképes marad, és szennyezett ketrecekkel, szállítóeszközökkel könnyen terjed, nagy a valószínűsége annak, hogy gyorsan szétszóródik a világban a madárvándorlástól függetlenül is. Ezért a WWF Magyarország szerint az a legfontosabb feladat, hogy megakadályozzák a háziszárnyasok és a vadon élő vízimadarak találkozását, valamint megsemmisítsék a fertőzött baromfiállományokat. A szigorú higiéniai előírások betartása, valamint az importtilalom szintén fontos tényező a terjedés megállításában.
– A vadmadarak esetlegesen felmerülő irtása vagy fokozott vadászata sokkal inkább hozzájárulhat a betegség terjedéséhez, mivel az intenzív vadászat az egy helyen nagy tömegben gyülekező vagy telelő madarak szétszóródásához vezethet, illetve nagyobb lehetőséget ad a fertőzött madarakkal kapcsolatba kerülésre. Ezzel ellentétben sokkal inkább kívánatos a vízimadarak vadászatának időleges beszüntetése, ahogy ez Romániában, Szerbiában és Horvátországban már megtörtént – tette hozzá Steiner Attila.
– Hazánkban mintegy kétezer vadmadár vizsgálatát rendelték el, aminek nagyobb hányada a vadászható fajok terítéke, azaz vadászat során lelőtt egyedek, kisebb része azonban befogott védett madár – nyilatkozta lapunknak az FVM. Rónai Anna kommunikációs munkatárs elmondta, az Országos Állategészségügyi Intézet ürülékből és szervekből vett mintát analizál majd. A tárca egyenlőre nem tervezi a vadászati tilalom bevezetését – közölte.
A hazai Madárgyűrűzési Központ is figyelemmel követi a madárinfluenza felbukkanását és terjedését – magyarázta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi igazgatója. Elmondta, a szervezet a gyűrűzőközpont adatbázisát használva figyeli a vízimadarak mozgását, várható vonulási irányukat, valamint amennyiben szükséges, a gyűrűzőállomásokon is mintát vesznek a jelölésre befogott madaraktól, segítve a kormányzati szervek munkáját.
A közelmúltban több szakértő is rávilágított arra, hogy a költöző madaraknál sokkal nagyobb fenyegetést jelenthet, hogy az emberre közvetlenül veszélyes kórokozót a repülőgép-, a közúti, illetve vasúti forgalom napok alatt szétszórhatja. Az eddigi fertőzéseket is a nagyobb közlekedési, kereskedelmi csomópontok közeléből jelentették.
Továbbiak a 17. oldalon
Nem várják vissza a madarakat Csehországban. A járványtól való félelemtől vezérelve Csehországban több helyen is szétdúlták a költöző madarak fészkeit, megakadályozandó, hogy az állatok jövő tavasszal visszatérjenek lakhelyükre – közölték cseh ornitológusok egy általuk működtetett honlapon. A cseh szakértők megfékezendő az értelmetlen pusztítást, rávilágítottak: a fertőzést hordozó vadmadarakon azonnal jelentkeznek a kór tünetei, s a beteg állat rövidesen elpusztul. Így tehát lehetetlen, hogy egy fertőzött madár megtegye a telelőhelye és az Európa közötti hatalmas távolságot.
