Megérkezett az Európai Unióba is. Talán csak csibetollnyi távolság választja el a madárinfluenzáról közölt alapos, átfogó tájékoztatást a rémhírektől, a lakosságot pánikba kergető túlzásoktól. A megfontolt tudósok azt hangoztatják, hogy eddig csak állatvészről van szó, ember csak kivételes esetben, a baromfiakkal történő „szoros együttélés eredményeként” kapta el a megbetegedést. Emberről emberre egyelőre nem terjedt át a kór.
Sok kárt okoznak a felelőtlen kijelentések: több százmillió halott jóslásától az emberiség történetének legpusztítóbb járványáig mindenről lehet hallani. Még a fejlettebb világban is akadnak orvosok, professzorok, egyetemi oktatók, akik közül jó néhányan pályázhatnának a delphoi jövendőmondó szerepére. Nem kizárható, hogy Nagy-Britanniában 750 ezer lehet az elpusztultak száma, míg a népesebb Franciaországban 200 ezren esnek áldozatul a madárinfluenza emberről emberre terjedő járványában – szólnak a jövendölések. Az igazság persze az, hogy valójában senki sem tudja, mennyi emberáldozatot szedne a madárinfluenza, a számok csak arra jók, hogy pánikot keltsenek.
Amikor laboratóriumi vizsgálatok igazolták a kór felbukkanását Északnyugat-Törökországban és a romániai Duna-delta szakaszán, a nyugati lapok címoldalára mindent kiszorítva megérkezett az influenza. Azóta már be is lépett az unió területére: egy görög szigeten fedeztek fel elhullott madártetemeket, amelyeknek laboratóriumi vizsgálata még hátravan.
Nyolc év kellett ahhoz, hogy a vándormadarak révén Ázsiából Európába érjen a kór. Első felbukkanását 1997-ben rögzítették egy hongkongi csirkefarmon, ahol a H5N1-es vírus hat emberáldozatot szedett. Több millió szárnyas elpusztítása ellenére 2004 elején már tucatnyi ázsiai országból jelentettek megbetegedéseket. Néhol megpróbálták eltitkolni az eseteket, elsősorban a szárnyasexport és a turisztika védelmében, aztán mégis a nyilvánosság mellett döntöttek.
Eddig Vietnamban szedte a legtöbb áldozatot. A világon összesen 112 ember betegedett meg madárinfluenzában, 66-an életüket vesztették. Ekkor keltek lábra a különböző jóslatok, még az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) az illetékeseitől is, amelyekkel rá akarták irányítani a világ vezetőinek figyelmét a közelgő vészhelyzetre. „Az ördög még a dobozban van – jelentette ki az egyik WHO-vezető. Ha zárva tudjuk tartani a lakatot, akkor még van esélyünk.”
Kétségtelen, hogy a betegség egyre újabb helyeken jelent meg, az idén nyáron Tibetben, Mongóliában, majd Oroszország szibériai részén és Kazahsztánban. A kór tehát közeledett Európa felé, ám hogy ilyen gyorsan eléri, arra valószínűleg senki sem számított. „Ha a világjárvány kitörne ezen a télen, minden országot felkészületlenül érne” – ez a mondat szintén a WHO egyik illetékesétől hangzott el szeptember végén.
A madárinfluenzát okozó vírus a madarak többségét megfertőzi. A vadmadarak általában hordozzák, de nem betegednek meg tőle. Kevés szó esik most erről, de 1957-ben egy Ázsiából kiinduló madárinfluenza-járványban négymillióan haltak meg, majd 1968–69-ben követte egy újabb hullám. Egyébként az 1918-as pusztító spanyolnáthát is ide sorolják, hiszen a H1N1 vírus okozta, amely a madárinfluenza emberre közvetlenül veszélyes válfaja, és összességében mintegy 40 millió áldozatot követelt, többet, mint az első világháború csataterein meghaltak száma.
„Ha kitörne egy világjárvány, a kormányok Washingtontól Brüsszelig késésben vannak” – állapította meg vezércikkében a brit Financial Times. A mérvadó napilap szerint egyes kormányok, ha késve is, de tettek lépéseket, és az ázsiai országokba küldték szakembereiket, hogy ott tanulmányozzák a megelőzési feladatokat. Az International Herald Tribune megállapította, hogy a világjárvány kitörésének fenyegetése nem azonnali. „Senki sem tudja, mennyi idő kell ahhoz, hogy kialakuljon a H5N1 vírus olyan mutációja, amely emberről emberre terjedhet. A madárinfluenzával majdnem egy évtizede élünk együtt, és eddig nem változott szörnnyé.”
A francia Libération rámutat, hogy a legfelkészültebb járványszakértők sem tudják a választ arra a kérdésre, hogy mikor jöhet létre a vírus emberről emberre terjedő mutációja. Akik Ázsiában megfertőződtek, mindennapi kapcsolatban álltak a madárinfluenzás szárnyasokkal, esetleg a tetemükkel. A helyzet összehasonlíthatatlan a korábbi, különösen a legpusztítóbb 1918-as járvánnyal – nyilatkozta egy francia szakértő, aki Vietnamban tanulmányozta a kór felbukkanását. Ugyanis most világszinten tudják kontrollálni a madárinfluenza terjedését, és néhány hónap múlva a gyógyszergyártó cégek elő tudnak állni a megfelelő oltóanyaggal.
A tünetek hasonlóak egy klasszikus influenzáéhoz: 38 fokot meghaladó láz, torokfájás, izomgyengeség, légzési nehézségek. De ezek a panaszok csak a betegek felénél jelentkeznek, a többieknél gyakorlatilag minden előjelet nélkülöz a megbetegedés, esetleg kisebb megfázáshoz hasonlatos. Újabb megválaszolatlan kérdés: miért eltérőek a tünetek? A hagyományos influenzának is vannak halálos áldozatai, nagyjából ezer megbetegedésre jut egy haláleset, de ez főleg idős és legyengült állapotú betegeket sújt. A madárinfluenza viszont a 30–50 év közötti, erős fizikumú, egészséges emberek közül is szedett áldozatokat.
Az Európai Unió miniszteri szintű vezetőinek e heti tanácskozásain azt hangsúlyozták, hogy közös és átfogó fellépésre van szükség. Felügyelni – ez az unió jelszava. És felhalmozni! Mégpedig az eddig ismert két vírus elleni gyógyszerből és légzőmaszkokból. Nagy-Britannia 14,6 millió dózis – ez a lakosság negyedének elegendő – Tamiflut rendelt a svájci Roche gyógyszergyártól. Franciaországban már 200 millió (!) maszk áll készen, az ország szintén 14 millió Tamiflut halmoz fel az év végéig, és 40 millió védőoltásra nyújtotta be igényét, ha a H5N1 vírusnak emberről emberre terjedő válfaja kialakul.
Mint arról az Express hírmagazin a múlt héten beszámolt, a világjárvány kitörése esetén az előzetes vészforgatókönyv szerint Franciaországban bezárnák az iskolákat, megszüntetnék vagy legalábbis átszerveznék a tömegközlekedést, és megtiltanák a kórházak látogatását. Az embereknek azt tanácsolnák, hogy csak végszükség esetén hagyják el otthonukat, a közterületeken pedig kötelezővé tennék a maszkok használatát. A gyógyszertárakat a katonaság fegyveres alakulatai őriznék.
A WHO szerint a vírus elleni gyógyszerek együttes alkalmazása a hagyományos influenza elleni védőoltásokkal hatásos lehet arra nézve, hogy állatról emberre ne ragadjon a fertőzés. Ám az emberről emberre terjedő madárinfluenza jelenleg még nem létezik, felbukkanása után szerencsés esetben talán hónapok múlva lehet kézben a védőoltás. A hagyományos influenza elleni védőoltás hatékonysága körül vita alakult ki, abban viszont többnyire egyetértenek az orvosok, hogy a kórral szemben csak a nem legyengült szervezet védekezhet hatásosan.
A Temps svájci napilap azt sürgeti, hogy nemzetközi szintű válasz szülessen a madárinfluenzára. Példaként hozta fel az AIDS-ellenes alapot. A független nemzetközi szervezet sokat segít a szükséges gyógyszerek szervezett szétosztásában. „A virológusok nem látnokok. Hagynunk kell nekik időt a kutatásra. A jelenlegi tudatlanságuknak nem kell feltétlenül végletes félelmet kiváltania – szögezte le a genfi lap. – Épp itt az ideje, hogy olyan átfogó intézkedéseket hozzunk, amilyen a járvány lenne, ha kitörne, azaz világméretűt.
Gyógyszerháború?
Tamiflu nincs – ez a megszokott válasz a török, de már egyre inkább a nyugat-európai gyógyszertárakban is arra a kérdésre, hogy rendelkeznek-e a svájci gyógyszerrel, amelyet az Egészségügyi Világszervezet is ajánl a madárinfluenza ellen. A Roche gyógyszergyár termékét az Európai Unió tagállamai is felhalmozzák az emberre veszélyes, állatról emberre terjedő H5N1-es vírus ellen. A Roche részvényárai az egekbe szöktek, a gyógyszergyár a termelés megtízszerezésével sem tudja előállítani a sok százmillió dózist. A Tamiflu egy korábbi vírus elleni készítmény, amely bizonyos esetekben hatásosnak bizonyult a madárinfluenzával megfertőzöttek gyógyításában. Az első tünetek jelentkezését követő 48 órában meg kell kezdeni a gyógyszer szedését. Tehát a Tamiflu nem megelőzésre szolgál, így nem eredményez védettséget sem, hanem a vírus szaporodását gátolja. Svájci gyógyszerészek is cáfolják, hogy hatásos lenne a madárinfluenza emberről emberre terjedő mutációjára, hiszen az nem létezik. A Roche gyógyszergyár – javítandó a róla kialakult képet – a napokban felajánlott 2400 adag Tamiflut Romániának és 20 ezer adagot Törökországnak.
A Nature brit tudományos hetilap a közelmúltban egy vietnami kislány esetét ismertette, aki februárban kapta el a madárinfluenzát, és akinél nem használt a Tamiflu szedése. A madárinfluenzával megfertőzött állatokon viszont eredményesnek bizonyult a GlaxoSmithKline amerikai–japán gyógyszeripari óriás Relenza nevű – szintén vírusölő – terméke. (Amerikai és japán kutatók jutottak a fenti megállapításra.) Egyelőre biztos, hogy nincs vetélytársa a két gyógyszergyár készítményének. A Relenza hátránya, hogy eddig még csak intravénás és inhalációs formában jelent meg. A szakértők szerint a világjárvány felszámolására szolgáló eddigi nemzeti egészségügyi tervek a Tamifluval számolnak.
