Bár az illetékes nemzetipark- igazgatóság kötelezően informálja a kéréssel érkező földtulajdonosokat, illetve az önkormányzatok kifüggesztették hirdetőtáblájukra, hogy mely helyrajzi számmal jelölt terület vált Natura 2000-es területté, mégsem mondható megfelelőnek a tájékoztatás – nyilatkozta lapunknak Szilvácsku Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa. A védelem alá vont terület aránya az unióban egyedülállóan magas, ám a kijelölést követő tájékoztatással már gondok vannak, a gazdák bizonytalanok, sok esetben azt sem tudják, milyen faj miatt vonták be földjüket a védelmi hálózatba, és milyen kezelési előírásoknak kell a jövőben megfelelniük. Az egyes élőhelytípusokra vonatkozó kötelező kritériumok csak most készülnek, így a földtulajdonos nem tudja, hogy esetleg hibát követ el, ha mondjuk májusban kaszál egy olyan gyeptársulásban, ahol uniós közösségi szempontból fokozottan védett vagy védendő érték él – magyarázta Szilvácsku Zsolt.
Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke sajnálatának adott hangot, hogy egyetlen esetben sem történt tulajdonosi egyeztetés. A magánerdő-tulajdonosok nehezményezik, hogy a hiányos ismertetés miatt nem értesültek a védettség alá helyezésről, s szerinte nem tükröz szakmai megalapozottságot a területek kijelölése. Példaként említette, hogy a nemes nyaras ültetvények is bekerültek a különösen fontos élőhelyként nyilvántartott lajstromba, pedig ezek nem csak hogy nem őshonosak, de fajszegény gyepszintjük és nem létező cserjeszintjük csak kevés állat- és növényfajnak nyújtanak otthont. Az elnök kiemelte: ha nem szakmai alapon történik a kijelölés, akkor megkérdőjeleződik a cél szentsége. Luzsi József elismerte: nemzetgazdasági céljai is lehetnek annak, hogy az ország több mint húsz százalékát a környezetvédelmi kormányzat uniós védelem alá helyezte, erre ugyanis támogatás igényelhető majd. Hozzáfűzte azonban, hogy ha a Natura 2000-es besorolás valóban üzlet lenne, akkor az unió nagy befizetői, például Anglia is nagy területet jelölt volna ki, ám a valóság az, hogy ez a támogatási forma csak a vidék népességmegtartó erejét erősíti. A MEGOSZ most levélben kifogást emelt Haraszthy Lászlónál, a természetvédelemért felelős államtitkárnál, valamint a brüszszeli illetékes szervnél. Szerintük ugyanis a „minél nagyobb területet markolni” elv érvényesült a szakmai szempontok helyett, s kizárták őket az egyeztetésből. Nem értenek azzal sem egyet, hogy már évekkel azelőtt korlátozzák a parcellák művelését, hogy kompenzálnák a hozamkiesést.
A környezetvédelmi minisztérium szerint a kritériumok betartása miatt kiesett hozamot leghamarabb 2007. közepétől kompenzálják majd, a természetbarát gazdálkodás után azonban addig is igényelhető támogatás, többek között a strukturális alapokból, illetve a LIFE Nature pénzforrásból. A gazdáknak segítséget a nemzetipark-igazgatóságok, a falugazdászok, az önkormányzatok és a civil szervezetek nyújthatnak.
Szilvácsku Zsolt úgy látja: megoldást jelentene a turizmus fejlesztése, és az élelmiszer-feldolgozás erősítése is, ami a vidéki létformát segítene fenntartani, ez pedig a kompenzációtól való függőséget enyhíthetné. Végül hozzátette: tavaly óta a Nemzeti agrár-környezetvédelmi program és az érzékeny természeti területek támogatásáért sem pályázni kell, hanem igénylést benyújtani, mivel az előírás betartása kötelező. Míg korábban partnerként tekintették a gazdát és szerződést kötöttek vele, ma egy közigazgatási határozat dönt a támogatásról. Így lesz ez a Natura 2000-rel is.
Gulyás Levente, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese hozzátette, a Natura 2000 pénzalapjaként is szolgáló LIFE Nature programból már évek óta kapnak az unió törzsországai. Azt azonban nem lehet tudni, önálló marad-e a program. A rövid lejáratú ökopolitikai célok, mint például a természetes élőhelyek rehabilitációjának támogatása valószínűleg ebben a körben marad, míg a hosszú távú programokat a mezőgazdasági, vidékfejlesztési alapból finanszírozzák majd.
Mi a Natura 2000? A Natura 2000-es parcellák hálózatát a korábbi nemzeti természetvédelmi területektől függetlenül, bár sokszor azokkal átfedésben az Európai Unió madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelveinek és előírásainak megfelelve jelölik ki szerte az unióban. Magyarország területének 20,6 százaléka került uniós oltalom alá. Ezeken a földeken és erdőkben korlátozzák a tulajdonosok jogait, és meghatározzák a művelésnél alkalmazható módszereket. A természetkímélő gazdálkodásért cserében viszont nagyobb támogatást igényelhetnek majd a gazdák a jövőben. A Natura 2000-es hálózatról szóló rendelet kihirdetésével tavaly fél évet késett a kormány. Azzal pedig, hogy pontosan mely helyrajzi számon fekvő földeket érinti a korlátozás, csak az elmúlt hónapokban ismerkedhettek meg az érintettek.
