Ha az Országgyűlés betartja az előzetes menetrendet, e hónap közepén kerül sor a T. Házban a banki ügyfelek adósbesorolására vonatkozó új jogszabálytervezet általános vitájára. Az 1996 óta működő BAR-listára minden cég, illetve magánszemély felkerül – öt évre, és anélkül, hogy tudna róla –, aki kilencven napot meghaladó, a minimálbér összegénél nagyobb tartozást halmoz fel. Tévedés esetén nincs jogorvoslati lehetőség, sokan pedig csak akkor szereznek tudomást a negatív besorolásról, amikor a BAR-listára hivatkozva egy újabb hitelkérelmüket elutasítják.
A rendszer jövő év elejétől változna. Az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezet pontosítaná a feketelistára kerülés körülményeit. Kimondaná, hogy a bankoknak, biztosítóknak, lízingcégeknek harminc nappal a listára kerülés előtt értesíteniük kell az ügyfeleket. Így mód nyílik arra, hogy a határidő letelte előtt az adós rendezze tartozását, másrészt az értesítés nyomán kifogással élhetünk, vagy bírósághoz fordulhatunk. A panaszosnak csak akkor kell majd illetéket fizetnie, ha elveszíti a pert. Az eljárás folyamán megfordul a bizonyítási kényszer: jelenleg még az ügyfélnek kell bizonyítania, hogy ok nélkül került feketelistára, ezután a bankoknak kell majd világossá tenniük, miért emeltek be valakit a rossz adósok közé. Emellett évente egyszer bárki lekérdezheti majd, hogy szerepel-e, vagy sem a BAR-listán.
A cégek és a magánszemélyek BAR-listája abban különbözik egymástól, hogy míg az előbbieknél minden tranzakció szerepel az adatbázisban, az utóbbiak csak akkor kerülhetnek fel a listára, ha nem fizető adóssá váltak. A társaságok számára a BAR tulajdonképpen pozitív lehetőségeket hordoz, hiszen egy-egy sikeresen lezárt hitelügylet növeli esélyüket egy újabb hitelszerződés megkötésére, ám ezt az elvi előnyt a magánszemélyek nem használhatják ki, és információink szerint erre a törvénymódosítás sem teremt majd lehetőséget. Ennek ellenére nem árt tudni, hogy a feketelistára kerülés nem jelenti azt, hogy aki egyszer kilencven napot meghaladó törlesztést halmozott fel, automatikusan, öt évre elesik egy újabb hitelfelvétel esélyétől, hacsak nem államilag támogatott konstrukcióról van szó. A bankok ugyanis mindig egyedileg mérlegelnek, így egy időközben „megjavuló” rossz adós többnyire probléma nélkül kaphat kölcsönt. Az új szabályozás életbelépésével szakemberek szerint a bankok még inkább megenyhülnek majd, mert jövőre már nem csupán a tartozás ténye kerül be az adatbázisba, de az is, hogy milyen szerződésről van szó, és mi miatt halmozódott fel a tartozás. Így az is kiderülhet, hogy milyen súlyú mulasztásról van szó.
A BAR adatbázisa egyébként évről évre folyamatosan emelkedik. A lista jelenleg körülbelül 200 ezer vállalati ügyfél kilencszázezer tranzakcióját tartalmazza. A késedelmes fizetések száma folyamatosan nő, de ez meglepő módon nem a kis- és közepes vállalkozások, hanem a multinacionális cégek rovására írható. A lakossági listán 120 ezer személy 200 ezer mulasztását, visszaélését tárolják pillanatnyilag. A listán lévők leginkább azért panaszkodnak, mert a negatív besorolásuk öt évig akkor is megmarad, ha visszafizették tartozásukat. A legtöbb adósság 2003-ban és 2004-ben keletkezett.
(Csákó Attila, Erdősi Csaba, Jámbor Gyula)
origo.hu
Brüsszel vs. Magyarország: már több mint 40 ezren követelik Magyar Péterék távozását
