Építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem, vendéglátás – ezek azok az ágazatok, amelyekről a június óta folyó ellenőrzések nyomán az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke úgy tartja, hogy a „legfertőzöttebbek” a feketemunka szempontjából. A június elsejével elrendelt célvizsgálat során eddig 4200 cégnél több mint 20 ezer munkavállalóról állapították meg, hogy feketén dolgoztatják. A leggyakoribb szabálysértés a munkaidő nyilvántartásának hiánya vagy annak valótlan vezetése volt. Becslések szerint egyébként a feketefoglalkoztatás aránya hazánkban eléri a bruttó hazai termék 18-20 százalékát. Ennek visszaszorítását szeretnék elérni többek között a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény módosításával.
Több változás azonban már ma is érinti a gazdálkodó szervezeteket – jelentette ki lapunknak Papp István, az OMMF elnöke. Az egyik az építéskivitelezési törvény módosítása, amely szerint az építtetők kötelesek bejelenteni azokat az építőipari beruházásokat, amelyeknek értéke meghaladja a tízmillió forintot. A törvény végrehajtására megjelent kormányrendelet szerint pedig a generálkivitelező kötelezettsége, hogy az építési naplóban nyilvántartsa valamennyi alvállalkozót. Erre azért van szükség, mert korábban a munkaügyi ellenőrök a nagyobb építkezéseken szinte mindig találtak néhány embert, aki feketén dolgozott, de azt, aki felbérelte őket, általában nem lelték meg. – Milliárdos beruházásokon is rábukkantunk olyan feketemunkásokra, akik azt állították, hogy éppen arra jártak, vagy szívességi alapon álltak be dolgozni – mondta Papp István. – Ezeket a képtelenségeket természetesen senki nem hiszi el. A módosítás azt a célt szolgálja, hogy a területen csak olyan vállalkozó dolgozhasson, akit nyilvántartásba vett a generálkivitelező.
– A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény parlament elé terjesztett módosításával azt szeretnénk elérni – mondta az OMMF elnöke –, hogy a jogsértések között differenciáljon a hatóság, vagyis a nagyon súlyos jogszabálysértéseket a feketefoglalkoztatásnál komolyabb, míg az apróbb szabálytalanságoknál kisebb bírságokkal lehessen megtorolni. A törvény jelenleg kizárólag ahhoz a tényhez köti a bírság mértékét, hogy volt-e korábban munkaügyi eljárás a cég ellen. Ha nem volt, akkor a bírság minimum 50 ezer és maximum kétmillió forint lehet, ellenkező esetben az újabb szankció elérheti a hatmillió forintot. Az új tervezetben kategóriákat állítottak fel, ami elsősorban a munkáltatókat érinti, akik ezzel nem értenek egyet. Papp István rámutatott: a módosító javaslat tizennégyféle bírságolási lehetőséget tartalmaz, amelyek mértékét befolyásolja bizonyos feltételek teljesülése vagy elmaradása. Időnként tapasztalunk olyasmit is, hogy a kőművesmester rábeszéli a családi ház építtetőjét arra, hogy a segédmunkásokat ő foglalkoztassa – emeli ki az elnök. Ebben az esetben, mivel magánszemély követi el a törvénysértést, a szokásos bírság összegének negyedéig terjedhet a szankció. Ha a munkáltató bejelentés, szerződés nélkül foglalkoztatja a dolgozót, és csak egy ilyen jogsértést találnak, akkor első alkalommal 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet a bírság összege. A bírság akkor lehet 20 millió forint, ha a munkáltató ismételten elköveti a jogsértést. A legsúlyosabb bírság kivetéséhez nemcsak ismételt jogsértés „szükséges”, hanem a második esetnek is hasonlóan súlyosnak kell lennie. A bírság mértéke a mostani javaslat szerint függhet attól is, hogy a munkáltató hány alkalmazottat foglalkoztat, valamint azt is figyelembe veszi, hogy egyéni vállalkozónak nem minősülő munkáltató követi-e el a jogsértést.
Az OMMF elnöke szerint a felügyeletnek nem célja a minél súlyosabb és nagyobb bírságok kiszabása. A munkaügyi felügyelők által hozott határozatok 40 százalékánál nem szabnak ki büntetést, csak kötelezik a munkáltatót a jogsértés megszüntetésére. Bármennyire furcsán hangzik – mondta Papp István –, a munkáltatóknak is érdekük, hogy a bírságolás tekintetében a kicsik és a nagyok között lényegesen nagyobb legyen az eltérés. A bírság összegének behajtására eddig is megvolt a lehetőség. Amennyiben a felügyelőség felszólítására a munkáltató nem tett eleget a befizetési kötelezettségének, a követelést átadják az APEH-nak. Ezen a területen a módosított törvény úgy rendelkezne, hogy a munkaügyi eljárásokban kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A jogerős bírságok 80 százalékát egyébként befizetik a munkáltatók – állapította meg az OMMF elnöke. A befolyó összeg 40 százaléka a felügyelőségnél marad, ám e pénzből egyetlen fillér sem használható fel személyi juttatásra, az kizárólag az ellenőrzés dologi feltételeinek biztosítására fordítható. Szeptember végéig a munkavédelmi bírságok összege elérte a 389 millió forintot, a munkaügyi bírságoké pedig az 1,6 milliárd forintot, a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása miatt kivetett büntetések pedig összesen 452 millió forintot tettek ki. A megállapított büntetésekből eddig 1,7 milliárd forintot fizettek be az érintettek.
origo.hu
Májustól sűrűbben jár a 100E Repülőtéri Expressz
