Meglehetősen gyér érdeklődés mellett – a részvételi arány 46,8 százalék – az Ilham Aliyev államfő vezette Új Azerbajdzsán nevű párt 64 képviselői helyet szerzett a 125 fős Milli Majlisban, míg a legerősebb ellenzéki pártszövetség, az Azadlik (Szabadság) csak öt képviselőt tudott a törvényhozásba juttatni. Csaknem negyven helyet független jelöltek nyertek el, akik közül néhányan szintén a kormányt támogatják.
Az ellenzék a „színes” forradalmak forgatókönyvét hűen követve tömeges csalásokra hivatkozva a választások semmisnek nyilvánítására szólított fel. Az Azadlik pártszövetséghez tartozó Nemzeti Front vezetője, Ali Keremli már a választások közben közölte, ha nem szereznek legalább ötven százalékot, akkor békés harcba kezdenek az eredmények semmissé nyilvánításáért. A Musavat (Egyenlőség) nevű párt vezetője, Isa Gambar szerint „az ellenzék totális csalást várt, és ez is történt”. A nemzetközi megfigyelők közben ugyan rámutattak bizonyos szabálytalanságokra, de sorra rendben találták a választást, és az egyik amerikai szervezet által végzett exit poll felmérések sem térnek el lényegesen a hivatalos eredményektől.
Megfigyelők megjegyzik, a verseny jó két héttel a választások előtt eldőlt, amikor az azeri elnök a néhai apja környezetéből örökölt korrupt és túlélésüket az ellenzék támogatása révén megpróbáló miniszterek államcsínyének megakadályozásával csírájában elfojtotta a forradalmat, megtörte az amúgy csak formálisan egységes, a hatalomtól nem sokban különböző és gyenge ellenzék lendületét. Aliyev megfosztotta az esetleges forradalmat a pénztől, a vezértől és a tisztaság imázsától is, rámutatva, hogy nem éppen feddhetetlen emberek finanszírozták.
Nem áll rosszul a Fidesz
